A kettős állampolgárság problémaköre nehezíti a kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadását

2011. február 23. - 14:25 | Belföld

A határon túli magyarok választójogának bevezetése elvág mindennemű megegyezéshez vezető utat, és megnehezíti a kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadását, amelyet a kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes hivatala készít elő – jelentette Rudolf Chmel sajtótájékoztatóján.

A kisebbségi nyelvtörvény jelenleg véleményeztetési eljárásban van, kormányülésen várhatóan március 2-án foglalkoznak vele. Rudolf Chmel, kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes szerint a kettős állampolgárság körüli megoldatlan helyzetek bonyolítják a tervezet normális elfogadását, miközben ebből a zavaros helyzetből építkeznek a nacionalista populisták a Duna mindkét oldalán.

A miniszterelnök-helyettesnek úgy tűnik, mintha Budapestnek megfelelne, ha a határon túli magyaroknak nincs parlamenti képviselete az adott országokban. Példaként Orbán Viktor és a Híd párt kapcsolatát említette, a szlovák-magyar parlamenti pártot ugyanis a kormányzó Fidesz nem tartja partnerének. “Nem ideális, ha a Duna egyik oldalán nem fogadják el a szlovák-magyar megbékélést” - hangsúlyozta Chmel.

A kisebbségi nyelvhasználati törvénnyel kapcsolatban kifejtette, a szlovák társadalomnak el kell döntenie, hogy a kisebbségekre mint államgazdagító népekre vagy mint hátrányra fog tekinteni. A hivatal ezért olyan jogi feltételek megteremtésén dolgozik, amelynek köszönhetően otthon érezhetnék magukat kisebbségek Szlovákiában.

A kisebbségi törvény tervezete

Jelenleg 20 százalékos a küszöb, amelynél lehetőség van kisebbségi feliratok feltüntetésére, és a kisebbségi nyelvek hivatali használatára. Ezt jogszabályalkotók tíz százalékra szerették volna csökkenteni, végül koalíciós kompromisszumban, 15 százalékban egyeztek meg. Ez az arány mindenekelőtt a roma és a ruszin kisebbségnek kedvez, mert míg jelenleg 68 településen lehet hivatalosan használni a ruszin nyelvet, a változtatás után 113 ilyen községre bővülne a kör, romák esetében 57-ről 86-ra. Továbbá egy német és két magyar községgel bővülne a lista. Egy csallóközi község esetében pedig a cseh is hivatalos nyelv lehetne.

A kisebbségi nyelvhasználati törvény újdonság még a bírságok bevezetése lenne, amely hasonlóan az államnyelvtörvényhez, azért kerülne bele, hogy a törvénynek érvényt lehessen szerezni. Viszont akárcsak az államnyelvtörvény esetében magánszemélyeket nem lehetne büntetni.
A törvényjavaslat egyébként 50 és 2500 euró közötti büntetéseket helyez kilátásba.