Gašparovič sajnálatát fejezte ki Schmitt Pál levelével kapcsolatban

2011. szeptember 9. - 07:49 | Belföld
Ivan Gašparovič köztársasági elnök sajnálatát fejezte ki annak a levélnek a tartalmával kapcsolatban, amelyet Schmitt Pál magyar államfő küldött neki Gašparovič Esterházy Jánost érintő nyilatkozata után.

"A demokratikus értékek és a történelmi tények iránti tiszteletem nem teszi lehetővé, hogy támogassam az Esterházy Jánost szentként kezelő portrét, amelyet az önök országában a történészek és politikusok egy része alkotott" - állapította meg Gašparovič Schmittnek írt válaszlevelében, amelyet a SITA hírügynökség idézett csütörtökön.

Gašparovič augusztus elején egy lapinterjúban Hitler és a fasizmus hívének minősítette az egykori vezető szlovákiai magyar politikust. Schmitt Pál erre reagálva küldött levelet szlovák partnerének, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy Szlovákia Esterházy János személyében a mai napig háborús bűnösként tart számon egy igazi demokratát és humanistát.

A szlovák államfő szerint senki sem vonja kétségbe, hogy Esterházy 1942 májusában a pozsonyi parlamentben nem szavazta meg a zsidók deportálását lehetővé tevő törvényt. Ezt az erkölcsi gesztust azonban Gašparovič nem tartja az egyetlen és meghatározó kritériumnak Esterházy politikai tevékenységének megítélésekor. "Nem szabad elfelejteni, hogy ezt megelőzően az összes akkori zsidóellenes jogszabályt megszavazta" - mutatott rá a szlovák elnök.

Gašparovič kifejtette: a mai modern szlovák társadalom demokratikus jelenét az 1944-es szlovák nemzeti felkelés antifasiszta elveiből és a két világháború közti Csehszlovákia demokratikus hagyományaiból eredezteti. Leszögezte: meggyőződése, hogy Esterházy János személyét a szlovák-magyar kapcsolatokban "nem lenne szabad politikailag intézményesíteni". Szerinte a kérdést a történészeknek és a levéltárosoknak kellene tisztázniuk komplex módon, dokumentumok alapján.

Levele végén Gašparovič megállapította: jövőbeni találkozásain a magyar államfővel kész megvitatni minden témát, kész véleményt cserélni azokról az értékekről is, amelyek ma a két ország politikai életét meghatározzák.

(MTI)