1989 – Mi történt november 17-től november 30-ig?

1989. november 17-én Prágában a nemzetközi diáknap alkalmából hivatalosan engedélyezett diáktüntetés a kommunista rendszer elleni, politikai reformokat követelő megmozdulássá alakul át. A tüntetőkkel szembeni brutális rendőri fellépés országos méretű tiltakozási hullámot indít, amivel kezdetét veszi az ún. bársonyos forradalom.
1989. november 18.

Prágában a rendőrség előző napi akciója elleni tiltakozásul folytatódnak az utcai tüntetések, sztrájkba lépnek a diákok és a színházak, a színészek november 27-re általános sztrájkot hirdetnek. Vágsellyén ellenzéki gondolkodású szlovákiai magyar értelmiségiek - többek között Tóth Károly, A. Nagy László, Balla Kálmán, Barak László, Grendel Lajos, Gyurovszky László, Hunčík Péter, Németh Zsuzsa, Öllös László, Sándor Eleonóra és Szigeti László - megalakítják a Független Magyar Kezdeményezést (FMK), amely az A. Nagy László és Tóth Károly szóvivők által aláírt első nyilatkozatában tiltakozik a prágai rendőri beavatkozás ellen, követeli a beavatkozás elrendelőinek felelősségre vonását és a letartóztatottak szabadon bocsátását.

1989. november 19.

Cseh ellenzékiek - mindenekelőtt a Charta 77 aktivistái - megalakítják Prágában a rendszerellenes megmozdulásokat irányító Polgári Fórumot (PF). A PF felhívásban követeli a november 17-i események kivizsgálását, a kompromittálódott pártvezetők távozását és a politikai foglyok szabadon bocsátását. Az FMK, értesülve a PF magalakulásáról, támogatásáról biztosítja célkitűzéseit, s felajánlja együttműködését a demokratikus Csehszlovákia létrehozása érdekében. Szlovák ellenzékiek a PF „testvérszervezeteként” megalakítják Pozsonyban a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (NYEE) polgári kezdeményezést.

1989. november 20.

A Prágában megtartott tüntetésen több mint százezer személy tiltakozik a november 17-i diákfelvonulással szembeni rendőri erőszak ellen, s politikai reformokat, többek között szabad választások kiírását követeli. Ezzel párhuzamosan diákmegmozdulások kezdődnek az ország több nagyvárosában is. Rendkívüli ülést tart Prágában a szövetségi, a cseh és a szlovák kormány, s közös nyilatkozatban ítéli el a november 17-i és az azt követő megmozdulásokat, „konfrontatívnak” és „szocialistaellenesnek” minősítve azokat. (A CSKP KB Elnöksége, másnap pedig az SZLKP KB Elnöksége is támogatásáról biztosítja a három kormány közös nyilatkozatát.) Az FMK nyilatkozatban fejezi ki szolidaritását a sztrájkoló diákokkal és művészekkel, s felhívja a csehszlovákiai magyarokat, hogy aktív részvételükkel támogassák a PF és a NYEE tevékenységét és programját. Visszautasítja a szövetségi, a cseh és a szlovák kormány közös közleményét, követeli a politikai foglyok és a letartóztatottak szabadon bocsátását, a tüntetések szétveréséért felelősök lemondását, demokratikus alkotmány kidolgozását, valamint szabad választások kiírását.

1989. november 21.

A szövetségi, cseh és szlovák kormány közös nyilatkozata ellenére országszerte tovább zajlanak a tiltakozó megmozdulások; irányításukat Csehországban a PF, Szlovákiában a NYEE veszi át. A prágai tüntetésen első ízben szólal fel Václav Havel. A NYEE a három kormány közös nyilatkozatát elutasító állásfoglalásában követeli a rendfenntartó erők november 17-i brutális beavatkozásának kivizsgálását, a Szövetségi Gyűlés mellett egy független vizsgálóbizottság létrehozását, a felelősök megbüntetését, az erőszakért felelős politikusok távozását a hatalomból, a politikai foglyok szabadon bocsátását, a nyílt társadalmi párbeszédet és a szlovák miniszterelnökkel való találkozás lehetőségét. A komáromi Matesz társulata csatlakozik a prágai színművészeti főiskola diákjainak és a prágai színházak művészeinek sztrájkra felszólító felhívásához. Az SZNT Elnökségének rendkívüli ülése támogatásáról biztosítja a szövetségi, a cseh és a szlovák kormány közös nyilatkozatát, s megalapozottnak minősíti a rendfenntartó erők november 17-i beavatkozását. Prágában Ladislav Adamec szövetségi miniszterelnök első ízben találkozik a PF képviselőivel.

1989. november 22.

Pozsonyban az első engedélyezett tüntetésen felolvassák a szlovák főiskolásoknak a november 17-i események kivizsgálását, a felelősök megbüntetését, a kompromittálódott állami és pártvezetők eltávolítását követelő s követeléseik elutasítása esetére november 27-re általános sztrájkot hirdető nyilatkozatát. A tüntetésen az FMK nevében felszólal Grendel Lajos író is. Megalakul a NYEE Koordinációs Bizottsága, amelynek munkájába az FMK képviseletében bekapcsolódik Szigeti László és Grendel Lajos. Pozsonyi magyar egyetemi és főiskolai hallgatók megalakítják a Magyar Diákszövetséget, amely támogatásáról biztosítja a sztrájkoló szlovák és cseh diákokat. A szövetség élén nyolctagú akcióbizottság, valamint háromtagú (Berényi József, Szép Attila, Vörös Péter) szóvivői testület áll.

1989. november 23.

Az FMK nyilatkozatában támogatásáról biztosítja a diákok és a PF által november 27-re meghirdetett általános sztrájkot, követeli a hitelüket vesztett politikusok és közéleti tisztségviselők távozását hivatalukból, a sajtószabadságot és a cenzúra eltörlését. A Csemadok KB Elnöksége felháborodását fejezi ki a karhatalom november 17-i fellépése, valamint „az átalakítás és a nyilvánosság politikájának lassú és következetlen” végrehajtása miatt, s az erőszakot és a szélsőséges megnyilvánulásokat elutasítva az érdemi párbeszéd mellett száll síkra. A Pozsonyi Városi Bíróság a napok óta tartó tüntetések hatására felmenti a vád alól és szabadlábra helyezi az augusztus 17-én perbe fogott Ján Čarnogurskýt.

1989. november 24.

A CSKP KB rendkívüli ülésén hosszas vitát követően - miközben felmerül a fegyveres erők bevetésének a lehetősége is - lemond tisztségéről a változásokat elutasító Miloš Jakeš főtitkár, valamint a KB egész Elnöksége és Titkársága. A párt új főtitkárává Karel Urbáneket választják, s olyan határozatot fogadnak el, amelyben sajnálatukat fejezik ki a november 17-i események miatt. A PF által szervezett prágai tüntetésen első ízben szólal fel Alexander Dubček. A tüntetés résztvevői Dubček köztársasági elnökké választását követelik. Elkészül az FMK elvi nyilatkozata, amely szerint az FMK a hatalmi szervektől független, alulról építkező polgári kezdeményezés, elődjének a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságát tekinti, s céljai között szerepel többek között a pártmonopólium megszüntetése, a többpártrendszerű parlamentáris demokrácia megteremtése, a nemzeti kisebbségi kérdés megoldása, s a polgári szabadságjogokat biztosító törvények megalkotása. A nemzeti kisebbségeket az FMK szerint kollektív jogok illetik meg, ezért jogaik szavatolása érdekében elengedhetetlen egy nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer létrehozása. Dobos László kezdeményezésére - nagyrészt az ún. harminchármak dokumentuma aláíróinak részvételével - megalakul Pozsonyban a Csehszlovákiai Magyarok Fóruma.

1989. november 25.

A PF, a NYEE, ill. a 800 ezres prágai és a 70 ezres pozsonyi tüntetés résztvevői elégtelennek minősítik a pártvezetésben bekövetkezett változásokat, s megfogalmazzák azt az igényt, hogy töröljék az alkotmányból a kommunista párt vezető szerepét. Az FMK, a Magyar Diákszövetség, a Csehszlovákiai Magyarok Fóruma és a Matesz képviselői megbeszélést tartanak a Csemadok pozsonyi székházában, amelyen a Csehszlovákiai Magyarok Fóruma felveti a szlovákiai magyar közéletet összefogó egységes magyar politikai erő létrehozásának a lehetőségét, amit azonban az FMK és a Magyar Diákszövetség a magyarság elszigetelődésének veszélyére hivatkozva visszautasít. A találkozó résztvevői közös nyilatkozatot írnak alá, amelyben amellett, hogy követelik az 1968-as események újraértékelését, kinyilvánítják: a demokrácia, az egyenrangúság és egyenjogúság elvei alapján kívánják újraértékelni a csehszlovákiai magyarság helyzetét, s egyenjogú szövetségben kívánnak élni az ország nemzeteivel és nemzetiségeivel. A NYEE és a szlovák főiskolások koordinációs bizottsága 12 pontból álló közös programnyilatkozatot fogad el, amely megfogalmazza többek között a szabad választások megtartásának, a kommunista párt vezető szerepe alkotmányból való törlésének, a jogállam kiépítésének, az egyház és az állam szétválasztásának, a csehek és szlovákok demokratikus föderációja következetes megvalósításának, valamint a nemzetiségi jogok törvényes szabályozásának igényét. A Magyar Diákszövetség akcióbizottsága elfogadja a szövetség programnyilatkozatát, amely követeli többek között a kommunista párt vezető szerepének megszüntetését, a szabad választások kiírását, az államhatalmi ágak szétválasztását és a helyi önkormányzatok jogkörének kiszélesítését. Ladislav Adamec szövetségi miniszterelnök bejelenti a politikai foglyok szabadon bocsátását. Budapesten Käfer István vezetésével önálló egyesületté alakul a korábban a Rákóczi Szövetség keretében működött Amicus Kör, a cseh és szlovák kultúra barátainak köre.

1989. november 26.

Ladislav Adamec szövetségi miniszterelnök az előző napihoz hasonló többszázezer fős prágai tüntetés hatására találkozik a PF képviselőivel, amivel megkezdődnek a kommunista vezetés és az ellenzék közötti kerekasztal-tárgyalások. A PF küldöttségének vezetője Václav Havel. A pozsonyi tüntetésen az FMK nevében felszólal Grendel Lajos, aki felhívja a magyar lakosságot a november 27-i általános sztrájk támogatására. A CSKP KB rendkívüli ülésén újabb változtatásokat hajtanak végre a párt vezető testületeiben, amely során kizárják a KB Elnökségéből többek között Jozef Lenártot, az SZLKP KB volt első titkárát. Határozatot fogadnak el egy parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásáról, s 1990. január 26-ra összehívják a párt rendkívüli kongresszusát.

Ezen a napon kerül sor az első utcai demonstrációra Dunaszerdahelyen, a városi művelődési ház mögötti téren. A demonstrációt Luboš Navrátil, Rastislav Baluška Németh Ilona és Barak László szervezték s ők voltak az összejövetel szónokai is. A téren több mint száz ember jött össze jobbára telefonhívások alapján. Ezt követően aztán ezrek részvételével hetente két alkalommal volt köztéri tüntetés a városban november végéig, immár a művelődési ház előtti téren. Közben fokozatosan feladták a hatalmat a kommunista párt szervei, az államigazgatási szervekbe a rendszerváltók által delegált képviselők kerültek, és november végéig Dunaszerdahely városából eltávolíttatott minden a kommunista diktatúrát hirdető szimbólum.

1989. november 27.

Csehszlovákia lakossága kétórás általános sztrájkkal támogatásáról biztosítja a PF, a NYEE és a diákok követeléseit. Az SZLKP KB november 26-án kezdődött, de akkor félbeszakadt rendkívüli ülése az általános sztrájk hatására beleegyezik a „demokratikus párbeszédbe”, a kommunista párt vezető szerepének törlésébe az alkotmányból, a szabad választások kiírásába és 1968 újraértékelésébe. Több személyi változásról is döntenek: kizárják a KB Elnökségéből többek között Viliam Šalgovičot, az SZNT elnökét, a KB Elnökségéből és Titkárságából pedig Gejza Šľapka ideológiai titkárt. A póttagok közül 11 személyt kooptálnak a KB-ba, köztük Vajas Elemért és Juhász Istvánt, utóbbit a KB Elnökségébe is beválasztják, s 1990. január 20-ra összehívják a párt rendkívüli kongresszusát. Dél-Szlovákia városaiban, többek között Dunaszerdahelyen, Komáromban, Érsekújvárott és Vágsellyén megalakulnak az FMK első helyi csoportjai.

1989. november 28.

A szövetségi kormány és a Nemzeti Front, valamint a PF küldöttsége közötti kerekasztal-tárgyaláson megállapodás születik a szövetségi kormány átalakításáról, valamint a kommunista párt vezető szerepét és a marxizmus-leninizmust állami ideológiaként rögzítő alkotmánycikkelyek hatályon kívül helyezéséről. A PF ezen kívül követeli Csehszlovákia 1968-as megszállásának elítélését s Gustáv Husák lemondását köztársasági elnöki tisztségéről. Az Új Szó címoldalon közli szerkesztőségének állásfoglalását, amelyben amellett, hogy bírálóan nyilatkozik saját tevékenységéről, támogatásáról biztosítja a NYEE programnyilatkozatát, elhatárolja magát a Magyar Televízió Panoráma című műsora elleni kampánytól, s javasolja a szerkesztőség megbélyegzett munkatársainak rehabilitálását, valamint hogy a lap az SZLKP KB lapja helyett az SZLKP lapjaként határozza meg magát. A Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciójának vezetősége állásfoglalásában sürgeti az elmúlt két évtized újraértékelését, a csehszlovákiai magyar közélet demokratizálását és a „hatalmi monopólium elvtelen kiszolgálóinak” távozását tisztségeikból. Az FMK és a Magyar Diákszövetség közös nyilatkozatban határolja el magát a Kelet-Szlovákiában ismeretlen körök által kezdeményezett, területi autonómiát követelő aláírásgyűjtési akciótól. A nyilatkozat szerint az ilyen akciók ártanak a demokratizálódási folyamatnak, és a rendszerváltásra törekvő erők megosztásához vezetnek. Megjelenik az FMK Szabad Kapacitás című tájékoztatójának első száma. Szerkesztői a december közepén megjelenő 3. számától kezdve: Gyurovszky László, Juhász R. József, Németh Ilona, Sándor Eleonóra és Tóth Károly. A pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Építő- és Építészmérnöki Karának magyar nemzetiségű hallgatói megalakítják az Ybl Miklós Klubot. Dunaszerdahelyen Ravasz József és Vontszemű János vezetésével megalakul a Roma Demokratikus Kezdeményezés.

1989. november 29.

A Szövetségi Gyűlés, miután lemond elnöki tisztségéről a normalizációs politika egyik vezéralakjának számító Alois Indra, bizottságot hoz létre a november 17-i események kivizsgálására, s a 135/1989. sz. alkotmánytörvénnyel törli az alkotmányból a kommunista párt vezető szerepére vonatkozó kitételeket. A református lelkészek pozsonyi országos konferenciájának résztvevői amellett hogy támogatásukról biztosítják a csehszlovákiai egyházak és vallási közösségek vezetőinek rendszerváltást és teljes vallásszabadságot sürgető november 27-i brünni nyilatkozatát, megfogalmazzák többek között az egyház elkobzott vagyona legalább részleges viszszaadásának, a meghurcolt lelkészek rehabilitálásának, egy független lelkészegyesület létrehozásának igényét, valamint Tőkés László erdélyi református lelkész támogatásának kinyilvánítását.

1989. november 30.

Pozsonyban a Pavel Hrivnák miniszterelnök vezette szlovák kormányküldöttség és a NYEE képviselőinek találkozójával szlovákiai szinten is megkezdődnek a kommunista vezetés és az ellenzék közötti kerekasztal-tárgyalások. A tanácskozáson a NYEE küldöttségében az FMK képviseletében részt vesz Szigeti László is. Az SZNT ülésén a tisztségéről lemondott Viliam Šalgovič helyett Rudolf Schustert (SZLKP) választják a testület elnökévé, s bizottságot hoznak létre az 1988. március 25-i pozsonyi tüntetés elleni rendőri beavatkozás kivizsgálására. Az FMK helyi csoportjainak képviselői megbeszélést tartanak Dunaszerdahelyen az együttműködés formáiról, s megvitatják a mozgalom ideiglenes alapszabálytervezetét. Az FMK és a Magyar Diákszövetség küldöttsége Budapesten találkozik a magyarországi pártok képviselőivel, s megtartja első budapesti sajtótájékoztatóját.

foruminst/para