Duray: Az ötven éven át tartó demokráciahiány ma is érezteti hatását

A volt ellenzéki erről a pozsonyi Pátria Rádiónak az 1989-es csehszlovákiai bársonyos forradalom 22. évfordulója alkalmából közvetített műsorában beszélt.

"Korosztályom még kapcsolatban állt azokkal, akiknek voltak valós demokráciaélményei, ezekből még kialakítható volt egy demokráciakép. A fiatalabb korosztály azonban már csak a hatalmi rendszerbe való beilleszkedés élményével rendelkezett" - fejtette ki Duray. Szerinte az 1989-es rendszerváltoztatás azért is fontos, mert fokozatosan vissza lehet állni az európai közéleti hagyományokra. "Ennek az 50 évnek a demokráciahiánya azonban nem szűnhet meg 10-20 év alatt" - jegyezte meg.

Kifejtette: Az 1989-es rendszerváltozás kezdete mélyebb gyökerekre nyúlik vissza, gyökerei az 1975-ös  helsinki záróokmány elfogadásához nyúlnak vissza, amivel "falat törtek a kommunizmus védőbástyáján". "A kommunista táboron belüli egyéni helytállások és ellenzékiség is összefügg a helsinki folyamattal. Csehszlovákiában a Charta ‘77 is kimondottan erre alapult, illetve az emberi és polgári jogok egyetemes nyilatkozatának a csehszlovák jogrendbe való beemelésével" - emlékeztetett a politikus, aki a műsorban saját sorsát, saját ellenzéki élményeit is ismertette.

"Tapasztalataim szerint úgy gondoltam, térségünkben csak a fiatalok lehetnek a rendszerváltoztató erők, mert az idősebbek többé-kevésbé beépültek a kommunista rendszerbe, még akkor is, ha azt nem szeretik. Ez rányomta a bélyegét az egész rendszerváltozási folyamatra, ami 1989-től számítva bizonyos mértékben a mai napig tart" - vélekedett Duray.

"Nagyon kevesen voltak, akiket nem érintett a kommunizmus szele, és ezért olyan nehezen működő a demokrácia még ma is a térségünkben. Ma is sok ember számára zavaróan hat, hogy voltak és vannak, akik már a kommunista hatalom megbuktatása előtt teljesen másként gondolkoztak, mint ők.  Az 1989 előtti másként gondolkodás viszont az 1989 utáni úgymond forradalmároknak nem igazán tetszik, mert azzal kell szembesülniük, amit ők nem tettek" - szögezte le a politikus.

Duray Miklós politikus-közíró az 1989-es események előtt Csehszlovákiában, a kommunista hatalom idején a legismertebb magyar ellenzékiek közé tartozott. A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának szóvivőjeként állt ki a magyar nyelvű iskolák fennmaradásáért, tevékenységét a kommunista rendszer nehezményezte, és Durayt kétszer is börtönbe záratta.

MTI/para