Éghajlatváltozások: mi vár ránk és mi nem kerül el?

2011. december 12. - 14:12 | Belföld
Intenzív viharok és esőzések, amikor egy óra alatt több mint 50 liter víz esik le egy négyzetméteren, százéves víz értékét elérő árvízhullámok, egyre gyakoribb extrém szárazságok, hőségek, tornádók illetve a szúnyogok, kullancsok és rágcsálók által terjesztett betegségek szaporodás. Ezeket is az éghajlatváltozások okozzák. Az éghajlatváltozás következményei és a lehetséges adaptációs intézkedések Szlovákia egyes szektoraiban elnevezésű projekt felvázolja a lehetséges megoldásokat arról, hogyan alkalmazkodjunk ezekhez a változásokhoz, illetve hogyan lehet mérsékelni azok kihatásait Szlovákia lakosaira.

Ez a projekt a környezetvédelmi minisztérium alá tartozó Szlovák Hidrometeorológiai Intézet műhelyéből származik. A projekt szerint 19-től 36 milliárd euróig terjedő összeget lesz szükséges elkülöníteni erre a célra. A környezetvédelmi minisztérium a következményeket az árvízvédelmi intézkedések kiépítésével és a POVAPSYS árvíz előrejelző és figyelmeztető rendszer befejezésével akarja mérsékelni.

„Az éghajlatváltozások bizonyos időeltolódással reagálnak a globális felmelegedésre. Előbb vagy utóbb azonban megmutatkoznak az időjárásban – ezért cselekedni kell. Az éghajlatváltozás némely következményei már most láthatóak Szlovákiában,“ – mondta Nagy József miniszter.

Az éghajlatváltozás következtében növekedik a sokáig tartó szárazság és az utána bekövetkező heves esőzések gyakorisága. Ezek az éghajlati ritka jelenségek olyan helyeken is előfordulnak, ahol eddig nem volt rá példa. Például 2011 júniusában egy erős esőzés után több helységet is elöntött a víz a Kis-Kárpátokban.

A POVAPSYS árvíz előrejelző és figyelmeztető rendszer feladata csökkenteni az árvíz okozta károkat hidrológiai előrejelzések és figyelmeztetések segítségével. Ez a rendszer, amely pár órával előre képes nagy valószínűséggel jelezni az árvíz-hullámokat, életeket menthet meg.

A környezetvédelmi minisztérium élén történő gyakori cserék következtében az előző vezetés idején nem sikerült megvalósítani, illetve működésbe hozni a rendszert. „A minisztérium egyik prioritásává vált a rendszer befejezése. Jelenleg készen van a POVAPSYS befejezésének koncepciója.” – mondta Nagy József. A rendszer az EU-s alapokból lesz finanszírozva, 20 millió euró van elkülönítve erre a célra. Ez az összeg a Környezetvédelmi Operációs Rendszeren keresztül lesz merítve. A Kubíni fennsíkon kiépül egy harmadik radar, illetve új mérőállomások és egy olyan központ is megépül, amely fogadni fogja a műhold aktuális információit.

Koncepciós megoldást igényelnek az egyre gyakoribb földcsuszamlások is. Kritikus helyzet alakult ki 2010-ben a heves esőzések után, főleg Kelet-Szlovákiában. Alsómislyén erős földcsuszamlásokra került sor. A minisztérium már a bebiztosító munkálatok első fázisára kitippelte a kb. 30 legveszélyeztetettebb térséget, melyek bebiztosítására az állam kb. 5 millió eurót különített el. Ebből lettek elvégezve az azonnali balesetelleni védekezések és a szanálási munkák Alsómislyén és további 13 községben: Eperjes, Kapi, Felsőcsáj, Alsóhutka, Senkőc, Tarcaszentpéter, Csaca, Szentharaszt, Korpona, Kojsó, Bardejovská Zábava bártfai városrész, Ladomérmező.

Az éghajlatváltozás következményei és a lehetséges adaptációs intézkedések Szlovákia egyes szektoraiban

A tanulmány a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet által lett kidolgozva és óvintézkedéseket javasol az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére hét területen – vízgazdálkodás, mezőgazdaság, lakosok egészsége, turisztika, biodiverzitás, energia és közlekedés.

A levegő hőmérséklete 2007-ben lépte át először a 40 °C-ot Szlovákiában (Gyűgyben 40,2 és Ógyallán 40,3 °C). Ellenkezőleg a leghidegebb tél Ógyallán volt 1890-1891 telén, a legmelegebb pedig 2006-2007-ben. Az eddigi feljegyzésekből az következik, hogy a levegő hőmérséklete a téli hónapokban széles határon belül mozgott – több mint 60 °C különbséggel. A legalacsonyabbra 1929. február 11-én süllyedt Vígľaš-Pstruš – ban - 41°C-ra, és a legmagasabb 2002. január 29-én volt a pozsonyi Malomvölgyben + 20,2 °C.

A klímaváltozás és az emberi egészséget védő európai alkalmazkodási stratégiák (Climate Change and Adaptation Strategies for Human health in Europe) eredményei alapján a hőségek Európában több mint 35 ezer ember halálát okozták 2003-ban. A szalmonella okozta fertőzések 5 és 10 százalékkal növekedtek ahányszor 1 °C-kal nőtt hetente a hőmérséklet.

Főként Szlovákia déli és dél-nyugati városaiban a maximális nyári hőmérséklet 30 °C fölé emelkedik. Ez jelentős egészségügyi komplikációkhoz vezethet a lakosság veszélyeztetett csoportjánál. Mindennapivá válhat a klimatizáció használata, ami a nyári hónapokban jelentősen megnöveli az energiafogyasztást. Télen ellenkezőleg kevesebbet lesz fűtve.

A turizmus területén számolni kell azzal, hogy a téli hónapokban csökkeni fog azon hónapok száma, amikor havazik. Legalább 800 méteres tengerszint feletti magasságban lévő helyekre fog kelleni utazni a hó után. Ellenkezőleg javulnak a nyári kirándulások feltételei. A tanulmány szerint meg kell szoknunk a váratlan időjárás-változásokat és a turisztika, illetve a kirándulások tervezésénél egyre többet kell majd érdeklődni az időjárásról.

A közlekedésbiztonság területén egyre gyakoribbak lehetnek a jövőben a balesetek, melyek a veszélyes viharok okozta jelenségekkel (villámok, esőzések, erős szél, jégeső) függenek össze. A téli hónapokban váltakozni fog a havazás a lefagyó csapadékkal, ami szintén növelheti a balesetveszélyt. A legnagyobb problémát a közlekedési infrastruktúra megrongálása okozza az erős viharok és helyi árvízhelyzetek miatt - főleg a közutakon és a vasúton. A nem megfelelő meteorológiai feltételek következtében sor kerülhet az utak megrongálására, illetve a repülőjáratok késésére és a vasúti járatok kiesésére.

kk/min/para