Trubač: A Horthy-időszak jelenik meg Szlovákiában

Ivan Gašparovič a múlt héten nemtetszését fejezte ki a kormány által elfogadott rendeletekkel szemben, melyek a kisebbségi nyelvhasználati törvényt pontosították. A köztársasági elnök álláspontját szóvivője, Marek Trubač fejtette ki...

Milyen kifogásai voltak Ivan Gašparovic köztársasági elnök úrnak a kisebbségi nyelvhasználati törvénnyel kapcsolatos kormányrendelettel szemben, melyet Rudolf Chmel terjeszetett be? Mivel itt két kormányrendeletről van szó, javaslom, hogy menjünk lépésről lépésre... Az első a települések elnevezésének listája – milyen fenntartásai voltak ezzel szemben?

- Azzal kezdeném, hogy a köztársasági elnök úr még december 14-e előtt megegyezett Rudolf Chmellel, hogy a kormány-alelnök nem terjeszti be ezt a javaslatot, sem az egyiket, sem a másikat. Ez így is történt, a kormányalelnök úr visszavonta a 14-i tárgyalás napirendjéről a javaslatokat.  Azért tette, mivel a megállapodás szerint még konzultálták volna a köztársasági elnök néhány fenntartását, melyekkel a rendelet tervezetekkel szemben élt, s mely részek a köztársasági elnök szerint ellentétesek a törvényekkel... Ezt követően már 2012-ben lettek volna beterjesztve a javaslatok.

Ezért fejezte ki csodálkozását Ivan Gašparovic, amikor is december 14-ét követően néhány nappal, december 19-én, hétfőn nemcsak hogy beterjesztették a kormány elé a javaslatokat, de azokat el is fogadták...

Az említett névjegyzékkel szemben az a köztársasági elnök úr fenntartása, hogy az eredeti táblatörvényhez képest kiemeltek községeket – 14 települést, olyanokat, melyek szlovák történeti személyiségekről voltak elnevezve, mint például Štúrovo , Kolárovo, Hurbanovo és a többi, melyek esetében ezután fel lenne tüntetve a magyar nemzetiségi kisebbségi elnevezés is. Azonban nem az jelenti a problémát, hogy magyarul is meg lennének nevezve, hanem az, hogy ebben a formában ezek nem szerepelnek a törvényben.

Mindkét rendelet esetében problémát jelent a köztársasági elnök úr szerint, hogy ellentétesek az alkotmány 6. paragrafusa 1. bekezdésével, mely arról szól, hogy a szlovák nyelv az államnyelv. Ugyanúgy ellentétesnek látja a rendeleteket a nemzetiségi nyelvek használatáról szóló, érvényben lévő 184/1999 törvénnyel.
A köztársasági elnök szerint rendelet nem írhat felül egy érvényben lévő törvényt – tehát vagy módosíthatjuk a törvény, de semmiképpen sem írjuk felül egy rendelettel.
Ebben az esetben Ivan Gašparovics köztársasági elnök úr azért volt mélységesen csalódott, mivel néhány nappal a rendelet-javaslatok visszavonása után, melyben a miniszterelnök-asszonnyal is megegyeztek, néhány nappal később a kormány változatlan formában fogadta el a rendeleteket.

Olyan benyomása van a köztársasági elnök úrnak, hogy akár a már említett kormány-rendelet, akár a másik, a hivatali nyelvhasználatot szabályozó rendelet veszélyezteti a szlovák nyelv – az úgynevezett államnyelv használatát?

- Be kell hogy valljam, hogy a köztársasági elnök úrnak az is problémát jelent, hogy Chmel kormány-alelnök úr olyan települési megnevezéseket hozott vissza, melyek a Horthy megszállás, 1938 és 1945 alatt voltak használatban. Olyanokat mint Jahodná – Eperjes, melynek Pozsonyeperjesre kellene változnia, Košúty – Nemeskosút, Višňové – Kisvisnyó, Radnovce – Nemesradnót, Lipovec – Gömörlipóc és hasonlók... Ezeknek az elnevezéseknek a többésgét a Horthy-Magyarország időszakában használták, amikor is elvették a Szlovák Köztársaság déli területeit. A köztársasági elnök úr nem gondolja, hogy helyes lenne visszatérni ezekhez a megnevezésekhez.


Továbbá itt van az ötvenes évek második felében létrejött település Hurbanova Ves esete, mely nem teljesíti az előírt 20 százalékos határt sem a magyar kisebbség szempontjából, csak a 15-öt és mindamellett valamilyen major alapján Szigetmajornak neveznék el... Ezt sem tartja helyesnek a köztársasági elnök – ebben az esetben fenntartásai voltak a belügyminiszternek és a kulturális miniszternek is.

A parlament által elfogadott törvények és a kormányhatározatok esetében érvényes az úgynevezett „alkotmányosság vélelme” jogelv. ez azt jelenti, hogy amit a parlament illetve a kormány fogad el, arról a jog feltételezi, hogy összhangban van az alkotmánnyal... Ilyen esetekben egyedül az alkotmánybíróság hivatott eldönteni, hogy sérti-e egy-egy joganyag az alkotmányt. Miért nem fordult az alkotmánybírósághoz a köztársasági elnök úr a kételyeivel?

-A köztársasági elnök úr még tanácskozni szeretne Chmel kormány-alelnök úrral. Úgy véli, annál az egyszerű oknál fogva cselekedett úgy, ahogy cselekedett, mivel közelegnek a választások és neki, mint a MOST-HÍD reprezentánsának bizonyos aktivitást fel kellett mutatnia a korábbi és leendő szavazóikért abban a párbajban, melyet a Magyar Koalíció Pártjával vívnak. A párbaj szempontjából ez érthető. Azt azonban már nem érti a köztársasági elnök úr, hogy miért szegüt ellen az alkotmányban és a törvényekben írottakknak..

A köztársasági elnök úr annak is tudatában van, hogy az alkotmánybíróság előtt négy és félezer aktuális javaslat és panasz van. A köztársasági elnök realista. Úgy gondolja, hogy egy újabb alkotmánybírósági eset lezárásának az esélye helyett vagy a mostani kabinetnek, vagy a választások után felálló új kormánynak áll majd módjában feloldani a rendeletek alkotmány és törvényellenességét azzal, hogy visszavonják, semmissé nyilvánítják őket. A rendelet nem írhat felül egy érvényben lévő törvényt, mint ahogy ezt teszi 14 település esetében és az említett törvény végképp nem számolt azzal, hogy a Szlovákia megszállása alatt használt Horthysta település-elnevezéseket  használja, melyek kellemetlen emlékeket idéznek fel a lakosság, természetesen a szlovák nemzetiségűek körében... A köztársasági elnök úr egyelőre nem tervezi alkotmány-bírósági beadvány beterjesztését

- vasik/para -