Kétszer annyit spórolunk, mint a válság előtt

2012. szeptember 21. - 10:57 | Belföld

Öt évvel ezelőtt még a háztartások növekvő igényei is hozzájárultak a gazdaság növekedéséhez, a válság után azonban a lakosság tart a helyzet romlásától - ezért sokkal többet spórolunk.

A háztartások nem költekeznek olyan mértékben, hogy segítsék a gazdasági növekedést. A közgazdászok elmondása szerint a háztartások fogyasztása stagnál, vagyis csak éppen annyival költünk többet, amennyivel emelkednek az árak. "Ez a trend már két éve nem változik" - nyilatkozta a SME napilapnak Mária Valachyová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője.

A Szlovák Nemzeti Bank előrejelzései szerint leghamarabb egy év múlva lesznek olyan anyagi helyzetben a háztartások, hogy fogyasztásuk már akár növekedhet is. Az UniCredit bank ennél pesszimistább forgatókönyvet jósol, elemzésük szerint leghamarabb 2014-ben kerülhetnek jobb helyzetbe a háztartások.

Csehországban is hasonló a helyzet, a fogyasztás szomszédainknál is stagnál. "Reményeink szerint a közeljövőben ezen változtatni fog a jövő heti alapkamat-csökkentés" - jelentette ki Miroslav Singer, a Cseh Nemzeti Bank vezetője.

Miért nem költünk többet?

A szlovákiai háztartások egyre kevesebbet költenek a nem feltétlenül szükségszerű szolgáltatásokra, spórolnak a kirándulásokon és a nyaraláson, az élelmiszert főként az ára alapján vásárolják. A többség a háztartások fenntartásán is kíván spórolni, lehetőség szerint akár kisebb lakásba is költöznek.

A statisztikák azt mutatják, hogy a nehezebb helyzetben lévő háztartások a spórolt pénzüket nem költik el, ugyanis tartanak egy újabb válságos időszaktól - a megspórolt összegeket tehát inkább félreteszik.

"Ha többet költenénk, akkor valószínűleg hamarabb beindulna a gazdasági növekedés. A túlzott költekezés a későbbiekben ugyanakkor nem lenne jó hatással a hitelek törlesztésére" - mondja Andrej Arady, a VÚB bank elemzője. A rendelkezésre álló adatok szerint 2007-ben átlagosan a fizetése 5 százalékát spórolta meg egy átlag szlovákiai dolgozó, a fennmaradó részt elköltötte. Azóta a munkanélküliség majdnem a duplájára emelkedett, a fizetések nagyon lassú ütemben növekednek, viszont a statisztikák szerint 2012-ben az egy személy által megspórolt egyhavi összeg már a fizetés 10 százalékát teszi ki.

Miért fontos a fogyasztás?

A háztartások fogyasztása a szlovák GDP 56 százalékát teszi ki, ebből a szempontból nagy hatással lehet a gazdasági növekedésre. 2005 és 2008 között évente 6-10 százalékos gazdasági növekedéssel lehetett számolni, a háztartások fogyasztása pedig éves szinten 6-7 százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy csak a háztartások 3-4 százalékkal járultak hozzá a GDP növekedéséhez évente.

2009-ben beköszönt a válság, a fogyasztás pedig már csak 0,1 százalékkal növekedett, azóta stagnál, vagy kis mértékben csökken. A gazdasági növekedés is jelentősen lelassult.

Szlovákia tavalyi gazdasági növekedése 3,3 százalékos volt, idén 2,5 százalékkal, 2013-ban pedig szerény 2,1 százalékos növekedéssel számol a pénzügyminisztérium.

"A szlovákiai munkavállalók negyede az iparban dolgozik, ezért ahogy a háztartások helyzete, úgy a gazdasági növekedés is főként az exporton múlik. A külföldi kereslet a pénzügyi válság miatt azonban jelenleg csökkenőben van" - jelentette ki Vladimír Vaňo, a Volksbank vezető közgazdásza.

(sme.sk/parameter)