November 17.: Sokáig csak emléknapként tartottuk számon
A szabadságért és demokráciáért folytatott harc állami ünnepeként 2001-től tartjuk számon november 17-ikét. A parlament akkor képviselői javaslatként fogadta el az állami ünepekről szóló törvény módosítását. A javaslatot az MKP, a KDH, a DS és az LDU képviselői írták alá.
Csehországtól eltérően addig csak emléknapként tartottuk számon november 17-ét.
Éles vita folyt erről akkoriban a parlamentben. Elsősorban a nemzetiek reagáltak hevesen a javaslatra. Azzal vádolták a konzervatív képviselőket, hogy ez csak egy manőverük arra, hogy megvonják Szlovákiát az önállóságát és oszthatatlanságát jelképező ünnepeitől. Ján Cuper (HZDS) úgy fogalmazott, pártjuk a javaslatot megszavazza, de nevárják, hogy ünnepelni is fogják.
A legkomolyabb kifogásokkal az emléknap ünnepnappá való változtatását illetően a Brigita Schmögnerová vezette pénzügyminisztérium élt. Azzal érvelt, hogy már éppen elég állami ünnepünk van, és egy újabb kb. 3,7 milliárd koronás veszteséget jelentene a gazdaságnak.
November 17-ét 1990-ben szavazták meg emléknappá, amikor a Csehszlovák Szövetségi Gyűlés elfogadta a törvénymódosítást. Ekkor e napot a diákok szabadságért és demokráciáért folytatott harcának emléknapjává nyilvánították.
Szlovákia létrejöttekor egy új törvényt fogadtak el, amely szerint november 17. az önkényuralmi rendszer elleni harc emléknapjává vált. 2001-ben pedig a szabadságért és demokráciáért folytatott harc állami ünnepnapjává.
A pozsonyi Hviezdoslav téren
23 éve történt
1989-ben a prágai diákok ezen a napon az 50 évvel azelőtti, 1939. november 17-ei eseményekről akartak megemlékezni. A prágai Národní třídán felvonulók elleni durva rendőri fellépés a nyilvánosság felháborodását váltotta ki, és tiltakozó megmozdulások kezdődtek.
A csehszlovákiai egyetemisták és főiskolások sztrájkjához csatlakoztak a színészek is. November 20-ika és 26-ika között országszerte százezres tüntetések voltak. Megalakult a csehországi Občianske fórum (OF) és a szlovákiai Verejnosť proti násiliu (VPN) civil kezdeményezés. November 24-én lemondott Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkára, Miloš Jakeš. 27-én a demokratikus követelményeket támogatandó általános sztrájk kezdődött.
November 29-én a Szövetségi Gyűlés törölte az alkotmányból a párt vezető szerepére vonatkozó cikkelyt. December 3-án kommunista többségű (16:5) új kormány alakult, amelyet azonban a nyilvánosság nem fogadott el. December 10-én Gustáv Husák köztársasági elnök kinevezte a „nemzeti egyetértés” kormányát (10 kommunista, 11 nem kommunista miniszterrel), amelynek élére Marián Čalfa került. Husák ugyanaznap lemondott, és 1989. december 29-én Václav Havelt választották meg Csehszlovákia köztársasági elnökének.
A pozsonyi SzNF téren
SITA/para
