A többség szlovákiai magyarként jellemezné önmagát

2013. június 14. - 11:28 | Belföld

A Szlovákiában élő magyarok 53 százaléka szlovákiai magyarként, 37 százaléka magyarként, 5 százaléka pedig felvidéki magyarként definiálná magát. 52 százalékuk elsősorban magyarként, 37 százalékuk elsősorban szlovák állampolgárként, 7 százalékuk pedig elsősorban európaiként látja magát. Ezek az adatok azonban erősen függnek a megkérdezettek pártpreferenciájától. Többek között ez is kiderült a Focus és a Publicus Slovensko 2013. április-májusában a Híd párt megbízásából szlovákiai magyarok körében végzett reprezentatív közvéleménykutatásból.

A felmérés, melyben 741 Dél-Szlovákia járásaiban élő, 18 éven felüli magyar vett részt, és amely nemek, életkor, iskolázottság, járások, a lakhely mérete alapján is reprezentatív volt, elsősorban politikai kérdésekre kereste a választ. A két hete ismertetett eredmények szerint a Híd 37, az MKP 20 százalékot ért volna el a megkérdezettek körében, 10 százaléknyi szlovák pártot választó, 10 százaléknyi bizonytalan és 23 százalényi nem választó mellett.

A kutatás azonban emellett identitáskérdésekre is kereste a választ. Arra a kérdésre, hogy a megadott három lehetőség közül hogyan jellemeznék magukat, a megkérdezettek szűk többsége a szlovákiai magyart választotta, mintegy harmaduk a magyar kifejezést választotta, miközben a felvidéki magyar csak mintegy 5 százalékban fordult elő válaszként, 2 százalék pedig egyéb (elsősorban szociális jellegű) leírást adott magáról.

Gyakorlatilag tükörfordított eredményeket produkált a két legnagyobb kategóriában a Híd és az MKP szavazótábora: a Hídnál 58 százalék a szlovákiai magyar és 34 százalék a magyar, miközben az MKP-nál 58 a magyar és 32 a szlovákiai magyar. A legtöbb felvidéki magyar az MKP táborában van, 9.6 százalék, arányuk az egyéb csoportokban ennél is jóval alacsonyabb. A minta egyéb kategóriáiban (szlovák pártok szavazói, bizonytalanok, nem választók) a Hídnál látotthoz hasonló tendenciák érzékelhetőek, ami arra utal, hogy identitáspolitikai szempontból a Híd könnyebb helyzetben van a ma nem a két pártot választók megszólításával kapcsolatban.

Ha a magyarországi pártpreferenciákat nézzük, úgy nagyon hasonló tendenciákat láthatunk. A Fidesz potenciális választóinak körében 64 százalék a magyar és 28 százalék a szlovákiai magyar, miközben a balközép ellenzék pártjainak az elemzés kedvéért összevont táborában 66 százalék a szlovákiai magyar és 28 százalék a magyar. (A Jobbik szimpatizánsok a túl alacsony mintanagyság miatt maradtak ki ebből a felsorolásból.) Ez egyébként arra is utal, hogy a Híd-táborban tapasztalt relatív alacsony Fidesz-támogatottság (a pártválasztók körében 42 százalék, miközben az MKP-nál 67 százalék) identitáspolitikai megalapozottságú is lehet, egyebek mellett. Az egyéb kategóriákba kerülők ezúttal is nagyobb arányban érzik magukat szlovákiai magyarnak, mint magyarnak.

Jelentős eltérés van az egyes korcsoportok között is: a 65 éven felüliek esetében 52 százalékkal a magukat magyarként definiálók vannak többségben, a szlovákiai magyarok pedig 41 százalékot tesznek ki. A 24 évnél fiatalabbak körében viszont 57 százalék szlovákiai magyar mellett 32 százaléknyi magyar öndefiníció fordul elő, minden korcsoport közül a legalacsonyabb adatot produkálva.

Az identitásra vonatkozó kérdés volt az is, amikor a válaszadókat az „európai”, „magyar” és „szlovák állampolgár” kifejezések saját személyükre vonatkozó fontosságuk alapján történő sorbarendezésére kértük. A megkérdezettek 52 százaléka a magyar kategóriát jelölte meg elsőként, 37 százalék pedig a szlovák állampolgárságot. A megkérdezettek 70 százaléka e két kategóriát tette az első két helyre, csak mintegy 30 százalék volt, aki az európait nem a legkevésbé fontos helyre sorolta a három közül.

Úgyszintén eltérések mutatkoztak a pártválasztás kapcsán. A Híd táborában a magyar legfontosabb elemként 49 százalék esetében jelent meg, ezt 41 százalékkal a szlovák állampolgárság követte. Az MKP esetében sokkal homogénebbek a válaszok: itt 71 százalék jelölte meg magyarságát a legfontosabb kategóriaként, és csupán 24 százalék az állampolgárságot. Ez az eltérés azonban a második elem után eltűnik: a Híd-tábor 72 százaléka tette a szlovákiai+magyar valamely kombinációját az első két helyre, az MKP-szimpatizánsoknak pedig 75 százaléka. Az európaiság a nem választók körében jelent meg leginkább fontos elemként, 10.5 százalékban az első helyen.

A korcsoportok tekintetében a magyar öndefiníció elsőbbségének visszaszorulása jellemző: a válaszvonal az 55 éven felüliek (65 százalék) és a fiatalabb korcsoportok (együttes átlaguk 46 százalék) között van. Az európai identitás esetében viszont épp a legfiatalabbak (12 százalék) és a 24 éven felüli korcsoportok (együttes átlaguk 7 százalék) között látható jelentősebb különbség. A szlovák állampolgárság kihangsúlyozása a 35-44 korcsoportban a legerősebb (50 százalék), 65 év felett a leggyengébb (23 százalék).

Megfigyelhetőek voltak az elemválasztás visszatérő mintázatai is. A válaszadók 40 százaléka a „magyar, szlovákiai, európai” (MSE) kombinációt jelölte meg, további 30 százalék pedig a „szlovákiai, magyar, európai” (SME) sorrendet. Mintegy 10 százalék döntött a „magyar, európai, szlovákiai” (MES) verzió mellett. Megintcsak jelentős különbség van a két párt tábora között: a Híd esetében az MSE és az SME kombinációk kiegyenlítve (38 százalék, 34 százalék) fordulnak elő, az MKP-nál viszont egyértelműen az MSE a befutó, 53 százalékkal, miközben az SME 23 százalékát megközelíti a szlovákiai állampolgárságot a magyar identitástól leginkább elválasztó MES, 17 százalékkal.

(Publicus Slovensko)