OKTATÁSÜGY: Čaplovič osztálylétszámokkal és nyelvi érettségivel kapcsolatos terveit ekézte az ellenzék

Az oktatásügyi tárca egyik terve, hogy az alapiskolák felső tagozatainak valamint a középiskolák osztályait jobban feltöltsék, mégpedig 2014 januárjától. A törvény nemcsak a maximális, de a minimális létszám emelését is kilátásba helyezi. A módosítás egyúttal tartalmazza azt is, hogy az idegen nyelvi érettségi nem lesz helyettesíthető nyelvvizsgáról szóló bizonyítvánnyal.

A jogszabályt Dušan Čaplovič (Smer) oktatásügyi miniszter mutatta be.

Az oktatásügyi minisztérium némileg enyhítette eredeti javaslatát, miszerint az alapiskolák alsó tagozatán az osztályok maximális létszámát 28-ban szabnák meg. Ezt azonban végeredményben nem változtatják meg, és a jelenleg hatályos felső határok maradnak érvényben, tehát az első osztályban legfeljebb 22-en, a 2-4.-ben pedig 25-en lehetnek.

Megemelik viszont a felső tagozaton a maximális osztálylétszámot 28-ról 29-re, a középiskolákban pedig 30-ról 31-re. Két évfolyamot tartalmazó osztályban pedig legfeljebb 24 diák lehet.

A javaslat indoklásában szerepel, hogy az OECD-tagállamok átlagos osztálytelítettségéből indultak ki, és ez 2010-ben 21,3 diákot jelentett az alsó tagozaton, és 23,3-at a felsőn.

Egy tavalyi módosítás alapján meghatározott esetekben az iskolaigazgatónak lehetősége nyílott a maximális létszámot hárommal megemelni.

Martin Fronc (KDH) korábbi oktatásügyi miniszter a kis létszámú osztályok megszűnésének veszélyére figyelmeztet. Érsek árpád (Híd) pedig úgy látja, hogy a javaslat diszkriminációs hatással bír a kisebbségekre nézve. Figyelmeztette Čaplovičot, hogy a jogszabály elsősorban a vegyesen lakott területeken járhat a kis osztályok vagy iskolák megszűnésével. "Elfelejtették a kormányfő ígéretét a kisebbségi status quo fenntartásáról?" - tette fel a kérdést Érsek a parlamentben.

2015 szeptemberétől szűnhet meg az érettségizők számára az a lehetőség, hogy az idegen nyelvi érettségit nyelvvizsga-bizonyítvánnyal helyettesítsék. Az elmúlt évben 1395 diák számára ismerték el a nyelvvizsgát az érettségi helyett, ami az idegen nyelvből érettségizők 2,7%-t tette ki.

A tárca amiatt akarja megszüntetni ezt a lehetőséget, mert véleményük szerint rengeteg intézmény nyújt nyelvi képzésre lehetőséget, de az állam részéről neheze ellenőrizhető azok színvonala, ahogy a vizsgák folyamata sem.

A nyelviskolák ezzel szemben azzal érvelnek, hogy nemzetközi tanúsítványokról van szó, amelyek a munkáltatóknál gyakran többet érnek, mint az érettségi.

Miroslav Beblavý (SDKÚ-DS) szerint ezzel az intézkedéssel korlátozzák a diákok szabadságát. Véleménye szerint a jelenlegi probléma megoldható volna egy olyan lista kiadásával, amely tartalmazza az elismerendő bizonyítványokat.

SITA/TASR/para