A Költségvetési tanács szerint Kažimír tervezete fabatkát sem ér

A Költségvetési tanács jelentéséből kiderül, hogy ha a kormány folytatná a jelenlegi gazdálkodását, akkor romlanának a lehetőségeink.

A tanács a törvényből kifolyólag értékeli a költségvetés tervezetét. Elemzői szerint a tervezett egyszeri intézkedések nélkül romlana a jövő évi költségvetés.

Felrótták a kormánynak azt, hogy elveti korábbi ambícióit, melyek szerint 2,6%-ra tervezték az államháztartás hiányát. Ez még tavasszal történt, azóta viszont a terv már 2,8%-osra nőtt. Ez azért fontos, mivel a kormány kiadásai nőttek meg a bevételeivel szemben a GDP-hez viszonyítva.

Az értékelés szerint a kormány konszolidációs igyekezete még inkább alábbhagyott. Ez alatt azt értik, hogy a költségvetés hosszabb távú fenntarthatósága kerül veszélybe. Tavasszal még 0,8%-os konszolidációval számoltak, most már semennyivel.

Ľudovít Ódor szakértő szerint a strukturális deficit jóval három százalék feletti. Ennek azért van jelentősége, mert a strukturális deficit fejezi ki a költségvetést megtisztítva a gazdasági ciklusoktól és az egyszeri bevételektől és kiadásoktól. A jövő évben például bizonyos osztalékokból származó extrabevétellel, illetve a telekommunikációs állami tulajdon eladásával számolnak.

Ódor véleménye szerint, hogy ha mérlegre helyezzük a költségvetés pozitívumait és negatívumait, akkor az utóbbiak súlya a nagyobb. "Azt mondhatjuk, hogy a költségvetési tervezet ront az államháztartás fenntarthatóságán" - jelentette ki.

Kevesebb rizikó, mivel kevesebb hosszú távú terv

A Költségvetési tanács kevesebb kockázatot lát a jelenlegi tervezetben, mint a tavalyiban, de mindössze abból kifolyólag, hogy ez kevesebb hosszú távú intézkedést tartalmaz. Az elemzők leszögezik, hogy a költségvetés azt a látszatot kelti, mintha a kórházak adóssága jövőre nem nőne. Ebben már Peter Kažimír pénzügyminiszter sem hisz, azonban csak a jövő évben szeretne ehhez igazodni.

A Költségvetési tanács éppen ezért nem hisz abban, hogy az önkormányzatok teljesíteni tudják a rájuk bízott terveket, ezt a kockázatot már igazolják az idei évi eredmények is.

Ivan Šramko, Ľudovít Ódor és Michal Horváth megkérdőjelezte az Effektívebb Közigazgatás elnevezésű program feltételezett hasznát is. Közlik, hogy mivel nincs a kezükben ennek részletesebb tervezete, így kockázatokat látnak benne.

Hasonlóképp kockázatosnak tartják, hogy 98 millió eurót vár az állam a vasúti teherforgalmi társaság, a Cargo eladásából. A tanács szerint ez egyrészt nem konszolidáció, másrészt kérdéses, hogy valóban kaphatnak-e ennyit érte.

Az adóbeszedést illetően már nem látnak akkora kockázatot, és a költségvetés átláthatóságát illetően is pozitívan értékelték annak tervezetét.

Sikerülhet a 3% alatti deficit

A kockázatok ellenére a tanács úgy véli, hogy sikerülhet a hiányt 3% alatt tartani. Az idei évben is 3% alatt lehet, ugyanakkor ez betudható annak is, hogy nem merítik kellőképpen az euróalapokat, ami viszont az elemzők szerint egy kihasználatlan gazdasági potenciál.

A kormány tavaszra szeretne lekerülni azon államok listájáról, amelyek államháztartási hiánya meghaladja a 3%-ot, azt ugyanis az Európai Bizottság szankcionálja. Az EB előrejelzése szerint ugyanakkor a szlovákiai költségvetési deficit jövőre 3,2%-os lehet, míg 2015-ben már közelebb lehet a 4%-hoz.

Amennyiben ez tavaszig nem változik, akkor Szlovákia nem kerülhet ki a túlzottdeficit-eljárás alól. Az elemzők szerint ez az adóbeszedés függvénye lehet.

SME/para