Az adócsalóknak is köszönhetjük az olcsó cukrot

Viszont ténynek számít az is, hogy azok a körhintára emlékeztető bizniszek, amit egyesek űznek a cukorral, nagy mértékű ÁFA-visszaigénylésekhez vezetnek, azaz: a cukorért kevesebbet fizetünk, de a spekulánsok közben a másik zsebünkből kilopják a pénzt...

A cukrot papíron kiviszik az országból, de valójában raktáraikban hagyják, majd később Szlovákiában értékesítik. Adócsalók szponzorálják az olcsó kalácsot?

Jó áron

A szlovák piac érdekes jeleket ad: november végére gyorsan és jelentősen esett a cukor kiskereskedelmi ára. A kristálycukrot szinte az összes áruházlánc akciós áron kínálja, az árcsökkenés majdnem 25 százalékos. A boltok édes portékájának kilója eddig folyamatosan 1 euró fölött volt, most már akár 80 cent alatt is kapható...

Az árupiacokon Európa-szerte már jó ideje stagnál a cukor ára - mondja Radovan Roba, a Szlovákiai Cukorgyártók Egyesületének elnöke. Ráadásul egy hatalmas brazil cukorraktár leégése után az árak még növekedtek is.

Onnan tehát nem jön az olcsó cukor. Hát akkor mégis, honnan érkezhet? A szlovákiai alacsony árak arra utalnak, hogy valaki igyekszik megszabadulni felhalmozott árukészletétől, amire már nincs szüksége. A nagykereskedelmi ár csökkenése pedig olyan jelentős, hogy a kiskereskedelmi vásárlót is nagyon kellemesen érinti.

A cukorgyárak illetékesei szerint az árcsökkenés oka az, hogy a forgalmazók és a gyártók ősszel kiürítik raktáraikat, hogy fel tudjanak készülni a következő szezonra. Ennek azonban ellentmond, hogy a cukor ára a korábbi időszakokban is 1 euró és 1,10 euró körül mozgott.

A kristálycukor jelenlegi ára a kiválasztott áruházláncoknál, és a cukor kiskereskedelmi átlagára 2013. januárja és októbere között (az áruházak szórólapjai és a Statisztikai Hivatal adatai alapján):

Utazik a cukor - papíron

A közbeszéd két hónappal ezelőtt kapta fel a cukorutaztatás témáját, ahogy Magyarországon is az utóbbi időben került napvilágra, hogy az élelmiszeriparban több milliárdos áfacsalások mennek végbe.

A szlovákiai spekulánsok fiktív módszerrel Magyarországra és Csehországba utaztatják - csupán papíron - a cukrot, így nagy mértékű ÁFÁT (DPH) igényelnek vissza a hazai hivataloktól - annak ellenére, hogy a cukor valójában soha nem hagyta el a raktárakat.

A következő számok már egy átlagpolgár számára is gyanúsak lehetnek:

a 2011/2012-es szezonban a Statisztikai Hivatal adatai alapján Szlovákia 128 ezer tonna cukrot termelt, további 350 ezer tonnát tesz ki a cukorbehozatal. A kivitel mértéke ugyanakkor 634 ezer tonna, ami 155 ezer tonnával több, mint a termelés és a behozatal összege...

Ez azt jelenti, hogy a szlovák raktárakban az elmúlt évekből származó 155 ezer tonna cukor vár értékesítésre, ami jóval több, mint amennyi a két szlovákiai cukorgyár - Szered és Trencsénteplic - éves termelésének összege.

Édes ÁFA

Itt valami nem stimmel, és a magyarázat az lehet, hogy az export bizonyos része fiktív volt, és csak az adóhatóság megtévesztésére szolgált.

A mezőgazdasági minisztérium jelentése szerint a cukorexport kétharmada Magyarországra irányult, a többi pedig Csehországba. Az importtal ugyanez a helyzet, ott a Magyarországról történő behozatal az import felét tette ki.

Ha csak a Magyarországra irányuló import felének volt célja a spekuláns cégek ÁFA-visszaigénylése, akkor a 2011/2012-es szezonban a csalók közel 40 millió euróval rövidítették meg az államot. A szeredi cukorgyár vezetője, Dušan Janíček azt mondja, az államot évente körülbelül 25 millió euróval rövidítik meg a spekulánsok.

A szakemberek figyelmeztetnek: a magyar-szlovák határ mentén több tucat cukorraktár működik, ahonnan naponta több tíz kamion szállít cukrot Magyarországra - a valóságban viszont ezek a kamionok vagy üresen közlekednek, vagy pedig vissza is hozzák az exportált cukrot.

Szorul a hurok?

A Statisztikai Hivatal adatai szerint 2013-ban már nem volt ilyen masszív az export-import. Augusztus végéig körülbelül 50 tonna cukor "utazott" Magyarországra és Csehországba, további 17 ezer tonna pedig Ausztriába.

A Csehországból történő behozatal körülbelül ugyanakkora, mint az oda történő kivitel, a Magyarországról származó import azonban szinte teljes mértékben megszűnt. A másik oldalon viszont majdnem 60 ezer tonna cukor érkezett Szlovákiába északi szomszédainktól, Lengyelországból.

A fiktív cukorutaztatás megállásának oka az lehet, hogy az utóbbi hónapokban a Pénzügyi Igazgatóság offenzívát hirdetett a spekuláns ÁFA-visszaigénylőkkel szemben. Ez a nyomás arra ösztökéli ezeket a cégeket, hogy megszabaduljanak a felhalmozott árutól, melyek eddig fedezték az illegális bizniszt, és most nagyon alacsony áron szabadulnak meg ettől a készlettől. Ezt főleg akkor engedhetik meg maguknak, ha a közelmúltban sikerült ilyen fiktív üzletet lebonyolítaniuk, az állam pedig visszafizette nekik az általuk soha be nem fizetett ÁFÁT. A cukor eladásából származó bevétel számukra már csak hab a tortán.

A kereskedőknek nem feladatuk, hogy vizsgálják a feltűnő árcsökkenést.

"Ez egy olyan árucikk, melynek árára érzékenyen reagálnak a vásárlók. Amikor jön egy jó ajánlat, akkor a kereskedő az ár alapján dönt" - mondja a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szövetség elnöke, Pavol Konštiak.

Az állam kétszer fizet (rá)

Konštiak inkább azt gondolja, hogy a spekulánsoktól származó, adózatlan cukor inkább az iskolai ebédlőkbe, a kórházakba és az állami hivatalokba irányul.

"Az elektronikus közbeszerzések során szinte mindig a legalacsonyabb ár alapján választják ki a győztest, és ha az adott cég nem szerepel az adóhatóság feketelistáján, akkor a törvény szerint nem lehet kizárni a közbeszerzési eljárásból. Egyáltalán nem lehet lekövetni, honnan származik az áru. Az egyetlen út a csalók semlegetítésére az lenne, ha az adóhatóság véget vetne az áfacsalásoknak" - mondja.

A spekulánsok legfőbb oka raktárkészleteik felszámolására az, hogy 2014-től a Pénzügyi Igazgatóság elektronikusan jegyzi a felvásárlók és nagykereskedők áfáját.

(sme.sk)