2030-ra a szlovákiai romák száma elérheti a 600 ezret
A romák több gyereket vállalnak, de a nagyobb születési arány miatt köreikben nő a szegénység, és csökken az iskolázottak aránya - írja a SME.
[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"85804","attributes":{"alt":"","class":"media-image","height":"400","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"600"}}]]
A 80-as évek elején körülbelül 200 ezren voltak a szlovákiai romák, Branislav Šprocha demográfus prognózisa szerint 2030-ban számuk 500 és 640 ezer közé tehető majd
Branislav Šprocha, a Demográfiai Kutatóintézet munkatársa már harmadik éve tanulmányozza, milyen tempóban növekedik Szlovákiában a roma népesség aránya. A 2011-es népszámlálás szerint számuk jelenleg 402 ezer.
A demográfus egészen a 80-as évekig visszamenőleg tanulmányozta a Statisztikai Hivatal adatait, és személyesen kereste fel a romák által sűrűn lakott falvakat és telepeket.
A romák körében leginkább a szegénység és az iskolázottság befolyásolja a születési arányt, azaz minél szegényebb egy család, annál több gyermek születik benne. A romatelepeken átlagosan 4-5 gyermeket szülnek a nők, és az iskolai végzettséggel, valamint munkával rendelkező roma nők átlagosan kettővel kevesebb gyermeket vállalnak.
"A romák nem akarnak erről a témáról beszélni, az esetek többségében szégyenérzetük támad" - véli Branislav Šprocha.
A családokban inkább a férfiak beszélnek a gyerekekről. A demográfus szerint ezért is nehézkes a romatelepeken az adatgyűjtés. A szakember azt tapasztalta, hogy az ilyen elmaradott településeken az adatgyűjtés során átlagosan két gyermeket titkolnak el a nyilatkozó szülők.
"A kutatás során a többség szégyelli bevallani, mennyi gyermeke van. Azt mondják amit szerintük hallani akarok, hogy jobb fényben tüntessék fel magukat.
A terepmunka során a szakembernek a család több tagjától is rá kellett kérdeznie a gyerekek számára, hogy pontos adatokat kapjon. "A születési arány a romatelepeken tabunak számít. A szülők szinte egyáltalán nem beszélnek erről a témáról a gyerekekkel" - jegyzi meg Šprocha.
Hét évvel rövidebb az életük
A demográfus szerint az elhalálozási arányt sokkal könnyebb volt vizsgálni ezeken a településeken.
Az ilyen helyeken ez az arány körülbelül olyan, mint ami az 50 évvel ezelőtti időszakra volt jellemző: a férfiaknál 55, a nőknél pedig 59 év a születéskor várható élettartam.
Az elmaradott telepeken tehát átlagosan 5-7 évvel élnek kevesebbet az ott élő emberek, mint a többségi társadalom tagjai. Ennek oka főként a nem megfelelő higiénia, a nem megfelelő táplálkozás és a szegényes egészségügyi ellátás.
Az ilyen szegregált közösségekben a szív- és érrendszeri megbetegedések jelentik a legnagyobb problémát, ezeken a helyeken a lakosok 40 százalékának halálát az ilyen megbetegedések okozzák.
A rossz egészségügyi helyzet miatt az újszülöttek körében is magas az elhalálozási arány az ilyen helyeken. Az országos átlag 1000-ből 6 elhalálozás, a szegregált roma közösségekben pedig átlagosan 1000-ből 20 újszülött veszti életét.
(sme.sk)
