Szigorúbb szabályok vonatkozhatnak a bírókra, ám az ellenzéki javaslatokat a Smer lesöpörte

A javaslatot a Smer képviselői terjesztették be, és összefügg a Smer és KDH együttműködésével született alkotmánymódosítással.

Boris Susko, Anna Vitteková, Otto Brixi és Anton Martvoň (mindnyájan Smer-SD) neve szerepel a javaslat alatt, amely a Bírói tanács posztjainak elfoglalását, illetve annak elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöki funkciójának különválasztását érinti.

A javaslat érinti a fegyelmi felelősségre vonást, a bírósági tárgyalások halogatását, illetve a bírói munkaképtelenség ellenőrzését is.

A javaslat megnöveli a felsőbb bíróságok alelnökeinek számát, az elnökeik mandátumát pedig a jelenlegi három évről ötre emelné, és lehetővé tenné, hogy a Bírói tanács öt tagjának javaslatára szavazzanak az elnöke visszahívásáról. A Bírói tanács elnökének jogában állna részt venni és felszólalni a parlamenti üléseken.

A bíró 13. és 14. fizetésére akkor tarthatna igényt, ha több munkát végez. Ez esetben a kvótát egy félévben ledolgozott 95 napra emelnék 75-ről.

A Smer ugyanakkor elutasította az ellenzék által benyújtott hasonló alkotmánymódosító javaslatokat, pedig időrendben azokat nyújtották be előbb.

Ezek között volt Lucia Žitňanská januárban benyújtott alkotmánymódosító javaslata a Bírói tanács és a Legfelsőbb Bíróság elnöki funkciójának különválasztásáról. Az SDKÚ korábbi igazságügy-minisztere egy hónappal a Smer-KDH "paktum" előtt javasolta ezt. Žitňanská miniszterként is benyújtotta ezt a javaslatot, akkor azonban alkotmányos többség híján, a Smer elutasító magatartása miatt nem ment át. Žitňanská javaslata alapján a Bírói tanács tagjai nem lehetnének bíróságok elnökei vagy alelnökei.

A Smer blokkolta Gál Gábor és Andrej Hrnčiar (mindketten Híd) javaslatát is a bírók büntetőjogi mentességének eltörléséről.

Elvetették Daniel Lipšic javaslatát is, aki a bírói funkcióra pályázókat biztonsági átvilágításnak vetné alá.

SME/para