FIGYELEM: Kormányszintre került Szlovákiában a romák listázásának terve - a hivatalnok mondaná meg, ki vagy?

Jelenleg azt senki nem tudja pontosan megmondani, hogy a munkanélküliek között mennyi a roma, illetve a roma kisebbség körében mennyi a munkanélküli. A munkaügyi hivatalok nyilvántartásában ugyanis nem szerepel információ ahhoz, hogy a pályázó milyen etnikumhoz tartozik.

"Szükség van arra, hogy ezekről az emberekről több információhoz jussunk, hogy hatékonyan segíthessünk nekik" - jelentette ki Martin Filko, a pénzügyminisztérium alá tartozó Pénzpolitikai Intézet (IFP) vezetője. Éppen ezért azt javasolják, hogy a hivatalok nyilvántartásába kerüljön be az is, hogy a munkanélküliek milyen etnikumhoz tartoznak. Filko szerint ezek a "listák" nem lennének nyilvánosak, csak a hivatalok férhetnének hozzá.

A Fico-kormány által idén jóváhagyott Nemzeti Reformprogramban az IFP azzal érvel, hogy az állam ezáltal pontosabban meg tudná határozni a szegény rétegeket, és hatékonyabban tudná segíteni őket.

Filko érvelése szerint hasonló listákat gyártanak 5 EU-tagországban és az Egyesült Államokban is.

Robert Fico tavaly kijelentette, hogy "a munkanélküliségi adatokat hihetetlenül deformálja a romák hatalmas száma".

A hivatalnok is meghatározhatná?

Azt azonban még nem tudják az intézetnél, hogy miként határoznák meg, hogy ki mely etnikumhoz tartozik. Filko közölte, hogy az országok többségében, ahol alkalmazzák, önkéntes alapon működik, tehát a pályázó határozza meg. Ugyanakkor azt sem zárta ki, hogy az etnikai hovatartozásról a hivatalnok döntene.

"Üdvözöljük annak lehetőségét, hogy az etnikumokat vagy a nemzeti kisebbségeket a nyilvántartott munkanélküliek körében is figyelemmel kísérhessük" - jelentette ki a Kormányhivatalhoz tartozó kisebbségügyi kormányhivatal Smer által megbízott vezetője, Mária Jedličková.

Nincs ellene Peter Pollák (OĽaNO) romaügyi kormánybiztos hivatala sem. "Az etnikai alapon történő információgyűjtés témájával európai és szlovákiai szinten is elkezdtek foglalkozni" - közölték állásfoglalásukban.

A romák és más kisebbségek körében tapasztalt munkanélküliség felmérését a munkaügyi minisztérium is mérlegeli.

Az ENSZ óvatosságra int

Az ENSZ Fejlesztési Programja e téren óvatos. Pártolja az etnikai alapon történő adatgyűjtést, de csak tömegesen, és névtelenséghez kötve. Daniel Škobla elemző a névtelen kérdőívek mellett áll. Figyelmeztetett arra, hogy nem volna helyénvaló, ha konkrét személyekhez lehetne kötni visszamenőleg bizonyos etnikumot, sem az, ha a hivatalnokok döntenének azetnikai hovatartozásról. "Nem az a lényeges, hogy nyilvános vagy titkos adatokról volna szó, mivel a törvény alapvetően tiltja az effajta módszert" - közölte.

Jana Dubovcová is bírálta az adatgyűjtés módszereit. Úgy véli, amíg nem léteznek garanciák "a munkanélküliek etnikai megfigyelésére", addig a marginalizált rétegeket veszélyeztetné mindez.

Michal Paleník a Foglalkoztatási Intézettől úgy véli, hogy a munkahivatalok működésénél oda kell figyelni arra, hogy ne a roma munkanélküliek számát csökkentség papíron, hanem segítsenek rajtuk. Ugyanakkor inkább a szociális helyzet alapján történő nyilvántartást pártolja.

Škobla emlékeztetett a 90-es években kirobbant botrányra is, amikor a munkahivatalok egy "R" betűt írtak bizonyos pályázók neve mellé, és nem hivatalos roma statisztikákat gyártottak. Az Európa Tanács 2004-es, Szlovákiát is érintő jelentésében betiltotta ezt a módszert.

SME/para