Velencei Bizottság: Kiskának nincs mozgástere, a parlament jelöltjei közül kell alkotmánybírókat kineveznie

Borec egyik kérdése az volt, kinevezheti a regnáló köztársasági elnök három alkotmánybírót, azoknak a bíróknak a helyére, akiknek mandátuma a köztársasági elnök mandátumának lejárta után fejeződik be. Az igazságügyi miniszter további kérdése az volt, ha a leköszönőfélben levő köztársasági elnök kinevezett volna három alkotmánybírót, megtehette-e volna az új államfő azok eskütételét, illetve jogában áll-e az új államfőnek, elutasítani az a hat alkotmánybíró-jelöltet, akiket a parlament választott meg. Egyszersmind jogában áll-e az új köztársasági elnöknek, hogy a parlamenttől új jelölteket kérjen.

A Velencei Bizottság illetékes szenátusa, Richard Clayton (Nagy-Britannia), Michael Frenda (Málta), Christoph Grabenwarter (Ausztria) és Bena Vermeulen (Hollandia) szerint, a leköszőnő államfőnek (Ivan Gašparovič) jogában állt volna kinevezni három alkotmánybírót a parlament által javasolt hat közül.

A Velencei Bizottság értelmezése szerint az új államfő köteles három alkotmánybírót kinevezni a parlament által javasolt hat jelölt közül. Egyszersmind kiderült, hogy az új államfő kellő indok nélkül nem válthatja le az Alkotménybíróság elnökét – nyilatkozta az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökének szóvivője.

A Velencei Bizottság az Európa Tanács (ET) független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve. 1990-ben jött létre, a közép- és kelet-európai rendszerváltások után, amikor sürgős alkotmányozási tanácsokra volt szüksége az új demokráciáknak.

A bizottság hivatalos neve angolul European Commission for Democracy through Law (Európai bizottság a demokrácia érvényesítésére a jog eszközeivel), de létrejöttének és évi négy plenáris ülésének színhelye után általában Velencei Bizottságnak nevezik.

A szervezet 18 taggal indult, majd hamarosan az Európa Tanács összes tagja csatlakozott. 2002 óta Európán kívüli államok is teljes jogú tagjai lehetnek. 2010-ben a Bizottságnak 57 tagállama volt: az Európa Tanács 47 tagja, Kirgizisztán 2004 óta, Chile 2005 óta, a Koreai Köztársaság 2006 óta, Marokkó és Algéria 2007 óta, Izrael 2008 óta, Brazília és Peru 2009 óta és Tunézia valamint Mexikó 2010 óta. Belarusz társult tag, és van még hét megfigyelő is s szervezetben: (Argentína, Kanada, a Vatikán, Japán, Kazahsztán, az Egyesült Államok és Uruguay). Az Európai Bizottság, a Palesztin Nemzeti Hatóság és a Dél-afrikai Köztársaság különleges együttműködői státuszban van.

Az EU Régiók Bizottsága, az OSCE/ODIHR és a IACL/AIDC (The International Association of Constitutional Law | l'Association Internationale de Droit Constitutionnel) (az alkotmányjog nemzetközi szervezete) is részt vesznek a Velencei Bizottság plenáris ülésein.

Tagjai személyükben tekintélyes jogászok, akadémikusok, az alkotmányjog és a nemzetközi jog szakértői, a legfelső bíróságok és alkotmánybíróságok tagjai, parlamenti képviselők.

A tagállamok jelölik őket négy évre, de a Bizottságban személyes minőségükben vesznek részt.

tasr/wkipedia/para