A PENTA-SZTORI: Így lettek a KGB-toborzóhelyén tanult osztálytársak olcsó kínai textil-importőrőkből Szlovákia urai

A Pentát az olvasó mindenekelőtt a Gorilla-ügy kapcsán ismerheti, de a szlovák milliárdosok alkotta pénzügyi csoport története korántsem csak erre korlátozódik. A SME összefoglalójának kivonata.

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"127065","attributes":{"alt":"","class":"media-image","height":"425","style":"width: 658px; height: 425px;","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"658"}}]]

A Penta az ország egyik legnagyobb munkáltatója, ugyanis összesen mintegy 30 ezer embert foglalkoztat alvállalatain keresztül országszerte. A teljes (bevallott) eszközállománya 6,5 milliárd eurót tesz ki, tulajdonosai pedig immár évek óta a leggazdagabb szlovákok és csehek TOP 10-ébe tartoznak.

Beruházásaikat Szlovákiára, Csehországra, Németországra és Lengyelországra összpontosítják. Az egészségügy mellett az energetikában, húsiparban és a kohászatban is érdekeltek, az elmúlt hónapokban pedig a Trend, a Plus-lapok kiadójának teljes, valamint a SME és az Új Szó kiadója, a Petit Press részbeni megvásárlásán keresztül a médiában nagyvállalkozásba kezdtek.

A történetüket ők maguk is Penta Storynak hívják, és úgy vezetik fel, mint „az osztálytársak történetét, akik együtt akartak vállalkozni, és egy olyan társaságot létrehozni, amely őket is túlélheti”.

A Penta azonban nemcsak a sikerekről, de az ellentmondásos pillanatokról is szól, és másként néze ki ma, ha nem üzletelne az állammal, és nem lépett volna be az állami vállalatokba.

MOSZKVAI OSZTÁLYTÁRSAK

A Penta alapítóinak közös története a kommunizmusba nyúlik vissza, amikor együtt kezdtek tanulni a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO). Itt találkozott egymással az ólublói (Stará Lubovňa) Jaroslav Haščák és a prágai Marek Dospiva.

A tekintélyes iskola biztos jövőt jósolt minden tanulója számára a kommunista diplomáciában vagy a nemzetközi kapcsolatok területén. Ezért is választotta ezt az intézetet az elmúlt rezsim számos személyisége – ide járt például Gustáv Husák és Vasiľ Biľak fia is.

Az MGIMO-t az 50-es évektől számos szlovák és cseh politikus végezte el, köztük későbbi szlovák külügyminiszterek, Eduard Kukan, Ján Kubiš, Miroslav Lajčák, szlovák és cseh eurobiztosok, mint Maroš Šefčovič, illetve Štefan Füle, de Vlagyimir Putyin jelenlegi külügyminisztere, Szergej Lavrov, és Ilham Aliyev azerbajdzsáni diktátor is.

A KGB TOBORZÓHELYE

Abban az időben az MGIMO nemcsak majdani diplomáciai szakemberek, de KGB-ügynökök toborzóhelye is volt. Stanislav Cernavskij, az MGIMO posztszovjet tanulmányi központjának vezetője elárulta, hogy az abszolvensek fele abban az időben a külügyminisztériumban kapott munkát, harmaduk a KGB-nél, 20 százalékuk pedig a katonai hírszerzésnél. Némely abszolvens a KGB-nél döntéshozói funkcióba is került.

Az elmélet, hogy a MGIMO a KGB, majd a későbbi szövetségi orosz hírszerzés és a GRU katonai titkosszolgálat toborzóhelye volt, problémát is jelentett a későbbiekben a végzősei számára. Elsősorban Lengyelországban, ahol a média több bőrt is lehúzott Alexander Kwasniewski államfőről, amiért egy évig az intézeten tanult. Csehországban pedig a parlament elé terjesztettek egy javaslatot, mellyel az MGIMO-t törölnék azon egyetemek listájáról, amelyek titulusait az államigazgatás elismeri. A javaslatot végül nem fogadták el, mivel jelentősen meggyengült volna a cseh külügyminisztérium.

Fotó: TASR

Jaroslav Haščák

Az orosz diplomáciai egyetemi múlt egyszer a Pentának is ártott. Döntő tényezőnek számított, amikor fel akarták vásárolni a lengyel PZL Swidnik nevű fegyvergyártó céget, amely helikopterek gyártásával foglalkozik. A lengyel média elkezdett cikkezni Haščákék múltjáról, valamint arról, hogy nekik dolgozik a kommunista titkosrendőrség, az ŠtB utolsó vezetője, Alojz Lorenc, a PZL Swidniket végül egy olasz beruházó szerezte meg. A Pentán belül perelni akarták azokat, akik az MGIMO-sztorit terjesztették, végül azonban ebből nem lett bírósági ügy.

Az orosz kommunista majd későbbi titkosszolgálatokkal való kapcsolataikat a Penta évek óta tagadja. Haščák a SME-nek adott 2007-es interjújában beszélt viszont arról, hogy amikor később átlapozták az ún. Cibulka-listát, amely a kommunista titkosrendőrséggel együttműködők neveit tartalmazza, megtalálták rajta néhány osztálytársukat.

A Penta tulajdonosai azonban most már büszkén vállalják az MGIMO-s múltjukat, olyannyira, hogy Haščák az MGIMO fejlesztési alapjának küldött 15 ezer eurót is.

AZ OLCSÓ KÍNAI TEXTIL UTÁN JÖTT A PENTA

A Penta alapítói soha nem lettek diplomaták. A tanulmányaik végére a Szovjetunió is felbomlott. Dospiva és Haščák a 90-es évek elején kezdtek közösen vállalkozni, kihasználva pekingi tanulmányi tapasztalataikat olcsó kínai textilt importáltak Csehszlovákiába. A cégük aprócska volt, de a rendszerváltás után nagy volt a kereslet az olcsó textilre. Vállalkozásuk kezdetén kölcsönt kaptak, saját bevallásuk szerint Dospiva apjától, valamint egy „baráttól”, akinek a nevét azóta sem árulták el. Így szerezték az első milliójukat, akkor még koronában...

A Penta megnevezés elsőként a Penta Brokers nevű vállalatnál bukkant fel, amelyet négyen alapítottak: Haščák és Dospiva mellett a pozsonyi Martin Kúšik és Juraj Herko. A cégjegyzék szerint 1994. szeptember 21-én jegyezték be. Kúsik és Herko is Haščák osztálytársai voltak a selmecbányai gimnáziumból. A Penta Brokes 1995-ig működött Kft.-ként, majd részvénytársasággá alakították. Az ötödik („Penta”) alapító, Jozef Špirko neve csak 1998-ban bukkant fel a többiek neve mellett.

AZ ELSŐ MILLIÁRD

Ma a Penta értéke 1,6 milliárd euró. Saját bevallásuk szerint a nagy vízválasztó 1996 volt. Az első milliárdjukra (koronában) egyszerű értékpapír-kereskedőként tettek szert még a Mečiar-kormány idején. Haščák a Trendnek mesélt róla 2002-ben, hogy a cég értéke 50 millió korona volt, amikor megvásárolták a legnagyobb szlovákiai beruházási alap, a VÚB Kupón feletti ellenőrzést biztosító részvénycsomagot.

Közlésük szerint erre az üzletre a brit Regents Fund ösztökélte őket, akik azonban végül kihátráltak, amikor a részvények felvásárlásánál a VÚB elkezdett védekezni. A Penta kitartott. A VÚB Kupón akkori értéke 9 milliárd korona volt, a részvényeiket azonban piaci értékük 20%-áért szerezték meg. A VÚB Kupón bekebelezése jelentette az utat az első milliárdos hasznukhoz...

A VÚB Kupón részvényeihez kisrészvényeseken keresztül jutottak, fokozatosan. Haščák ezt később, abban a bizonyos 2002-es, Trendnek adott interjújában a Regent Fund szemére is vetette. Szerinte ugyanis több, egymással kapcsolatban nem álló cégen keresztül kellett volna vásárolniuk, hogy a VÚB ne szerezzen tudomást arról, hogy mennyi van a kezükben.

A VÚB Kupón után több tízezer részvényes esett el a pénzétől, a Penta viszont elutasítja, hogy erről ők tehetnének.

A CHEMOLAK-ESET

A smolenicei Chemolak esetében tulajdonképpen Juraj Širokýval kerültek szembe. Ugyan 1998-ig a Penta csoporthoz tartozó cégek a kisrészvényesektől való felvásárláson keresztül alig több, mint a részvények harmadához jutottak hozzá, elfoglalhatták az igazgató- és felügyelő tanács összes posztját. Ez azért sikerülhetett számukra, mert beperelték a Chemolak többségi részvényeseit (az élükön Širokýval), hogy törvénytelenül jutottak a részvényeikhez, a Pozsonyi Kerületi Bíróság pedig előzetes intézkedésként blokkolta a döntéshozói jogkörüket.

Haščák a SME-nek akkoriban adott interjújában azt mondta, hogy a menedzserekkel küzdöttek, akik a többségi részvényesek érdekeit képviselték a kisrészvényesekkel szemben. „Nem értettünk egyet azzal, hogy a társaság pénzét olyasmire használják fel, ami nem függ össze a vállalkozási területével” – fogalmazott.

A Chemolakot végül nem szerezte meg a Penta, ugyanis arra az egyezségre jutottak, hogy a többségi részvényes minden egyes részvényükért ezer koronát fizet. A Penta és Široký kapcsolata ekkor megtört, és Haščák 2002-ben a Trendnek is azt mondta, hogy nem barátok Širokýval.

Fotó: TASR

2003-ban, a Kelet-Szlovákiai Vasmű közgyűlésén, amikor a társaság legnagyobb részvényese 32%-ban a Penta volt

A KELET-SZLOVÁKIAI VASMŰ

Érdekes volt a Penta belépése a Kelet-Szlovákiai Vasműbe is. Ez a 90-es évek végén zajlott, és az egyike volt azon ritka akvizícióknak, amelynél együttműködött mind három legnagyobb szlovák pénzügyi csoport, a Penta, a J&T és az Istrokapitál.

Mindhárom nagypályás játékos 2001. december 21-én, tehát az év végi zárás előtti utolsó napon vásárolta be magát a tőzsdén. Később Martin Danko, a Penta szóvivője azt mondta, hogy nem egyeztek meg erről.

A Penta nem a Transpetroltól, hanem a Szlovák Postán keresztül jutott részvényekhez, és a vasmű akkori egyik részvényese, a Central European Growth Found szólította meg őket. A Penta végül 7%-nyi részvényhez jutott.

Haščák később a Trendnek szintén elmondta, hogy a másik két pénzügyi csoporttal nem együtt léptek be a vasműhöz, de később szükséges volt egyezségre jutniuk. Kifejtette, hogy az egyezség olyan volt, hogy az egyik fél felosztotta a közös projektjeiket, míg a másik választott közülük. Így maradt a vasmű a Pentára. Ugyanezt megerősítette Ivan Jakabovič is a J&T-től.

Tudni kell azt is, hogy az üzlet része volt némi készpénzcsere is, amiben elsőre nem tudtak megegyezni. Jakabovič erre azt mondta, hogy a vitatott összeg helyett a Penta vásárolt egy Ferrarit a J&T-nek...

AZ IDŐSEBB LEXA SZEREPE

Nem tisztázott a Penta körül Vladimír Lexa, a szlovák titkosszolgálat (SIS) egykori vezetője, Ivan Lexa apjának szerepe. Az idősebb Lexa a kommunista rezsim idején kormányalelnök is volt, de mint kés a vajon, olyan könnyedén hatolt át a rendszerváltás utáni kabinetbe. Lexa tökéletes ismeretekkel rendelkezett a gazdaság, a vállalkozások, a privatizációk és a piaci rések területén, a mečiarizmus idején pedig ebből meg is gazdagodott.

A Trend 2002-ben készült interjújában arról is kérdezte Haščákot, hogy Lexa társtulajdonosa-e a Pentának, de ő akkor erre kitérő választ adott. „Vladimír Lexával baráti viszonyt ápolok. Nincsenek közös üzleteink. A múltban realizáltunk közösen néhány tranzakciót ingatlanokkal kapcsolatban, az utóbbi években azonban már nem vesz részt az üzleti életben. „Időnként találkozunk, és elbeszélgetünk” – mondta.

ALOJZ LORENC

Máig károsítja a Penta hírnevét, hogy a 90-es években fontos pozícióban bukkant fel a csoportnál Alojz Lorenc, a kommunista ŠtB utolsó vezetője. „Számomra mindegy, hogy valaki a CIA vagy a KGB számára dolgozott, vagy hogy a központi bizottság embere vagy disszidens volt. Ha a saját szakterületén ügyes és elismert, más engem nem érdekel” – nyilatkozta korábban Haščák.

2003-ban derült ki, hogy Lorenc a Pentának dolgozik, 1998-tól 2010-ig dolgozott a vállalatcsoportnál.

Lorenc karrierje meglehetősen változatos volt a kommunista rezsim idején is. Dolgozott a pozsonyi Nemzetbiztonsági Testület parancsnokaként, és tulajdonképpen az egységein keresztül minden típusú megtorló intézkedésben részt vett, amely a kommunizmus idején tapasztalható volt. 1981-ben a KGB főiskoláján végezte el a Kommunista Párt Központi Bizottsága vezető tisztviselőinek képzését, 1985-ben pedig az ország egyik leghatalmasabb emberévé vált. A szövetségi belügyminiszter helyettese lett, majd az átszervezés után, amelyet ő maga készített elő, az ŠtB összes egysége az irányítása alá került.

A Pentát mindez nem érdekelte, sőt, az sem, hogy Lorencet Csehországban kétszer is elítélték a kommunista rezsim idején elkövetett tetteiért.

Fotó: TASR

GORILLA-ÜGY

Jó néhány sikeres év után 2011 csapást jelentett a Penta hírnevére. Ekkor kerültek fel a világhálóra a Gorilla-iratokként elhíresült, a SIS-hez kötött dokumentumok, amelyben a titkosszolgálat a pozsonyi Vazovova utcában lévő konspirációs lakásban lezajlott eseményeket vetette papírra.

A lakásban folytathatott viszonyt egymással Haščák és a Nemzeti Vagyonalapot vezető Anna Bubeníková. A Penta vezetője ilyen módon gyakorolhatott befolyást a privatizációkra, illetve állami vállalatok vezetésére. Bubeníkovát Ivan Mikloš (SDKÚ) jelölte a vagyonalap vezetőségébe a második Dzurinda-kormány idején, majd az élére a Radičová-kormány idején.

Az iratok egy másik főszereplője a második Dzurinda-kormány gazdasági minisztere, Jirko Malchárek (ANO), aki az iratok szerint szintén járt a lehallgatott lakásban, és Haščák különböző feladatokkal látta el. Malchárek abban a villában él, amelyet egy bizonyos Varga Zoltán vásárolt, aki pedig a SIS által megfigyelt Vazovova utcai lakás tulajdonosa is.

Az iratokban, amelyek valódiságát ez idáig nem tudták igazolni, hatalmas megvesztegetésekről írnak.

Miután nyilvánosságra kerültek, tüntetések kezdődtek Pozsonyban, és a tüntetők megpróbálták elfoglalni a Kormányhivatalt és a parlamentet is.

A Gorilla-ügy megpecsételte a legerősebb jobboldali párt, az SDKÚ sorsát.

A Penta a kezdetektől tagadja, hogy az iratokban leírt események megfelelnének a valóságnak.

A vállalatcsoport a bíróságon próbálta meg megakadályozni a Gorilla-ügyről írt könyv kiadását, melynek szerzője Tom Nicholson oknyomozó újságíró, a kiadója pedig a Petit Press.

A Gorilla-ügy kivizsgálása már három éve folyik a Speciális Ügyészségen, bárminemű eredmény nélkül.

„Nem korrumpáltunk egyetlen politikust és köztisztviselőt sem. Sem én, sem más a Pentától” – jelentette ki Haščák a SME-nek adott interjújában. „A Vazovova utcai lakásban semmilyen találkozó nem zajlott le” – fűzte hozzá.

A SZLOVÁK EGÉSZSÉGÜGY URAI

A Penta ma a szlovákiai egészségügy leghatalmasabb képviselője. 12 éve tevékenykednek ezen a területen, és azóta számos „leg”-et értek el: a legnagyobb magánbiztosító (Dôvera), a regionális kórházak legkiterjedtebb hálózata, a gyógyszertárak legnagyobb hálózata (Dr. Max).

Még ha az egészségügy az egyik leginkább érzékeny és leginkább szabályozott ágazat, a Pentának jól megy ezen a területen (is). A Dôvera például tavaly 47 millió eurós nyereséget termelt, ami a legmagasabb volt az összes biztosító közül. Ugyanakkor nemcsak Szlovákiában, de Csehországban és Lengyelországban is tevékenykednek az egészségügyben.

A jó eredményeiket sokan a politikusokhoz fűződő viszonyuknak tulajdonítják. A Pentát rengeteg szál fűzi az egészségügyi minisztériumhoz. Felbukkantak már például Rudolf Zajac (ANO) miniszteri ténykedése, a második Dzurinda-kormány idején.

Erről a Gorilla-iratokban is írnak. Haščák az iratok szerint azt állította, hogy Zajacon keresztül vezeti be az elektronikus egészségügy rendszerét. Zajac később el is ismerte, hogy erről tárgyaltak, ám azt is hozzátette, hogy minden tárgyalásuk hivatalos úton zajlott. Leszögezte, hogy a Penta soha nem fizetett neki, és az egészségügy egyéb potenciális beruházóival is tárgyalt.

Foto: SITA

Zuzana Zvolenská

A PENTA ÉS A POLITIKUSOK

A Penta történetét gyakorlatilag végigkísérte annak gyanúja, hogy a sikere mögött a politikusokhoz fűződő kapcsolataik állnak. Martin Danko szóvivő standarnak nevezte a politikusokkal való viszonyukat, lévén hogy az egészségügyön keresztül egy szabályozott ágazat részei.

Az egészségügyi minisztérium és a Penta kapcsolatáról akkor kezdtek ismét beszélni, amikor a Radičová-kormány idején Ivan Uhliarik (KDH) lett az egészségügyi miniszter. Bár ő sohasem dolgozott a Pentának, magas beosztásba helyezett olyan személyeket, akik igen. A milliárdokról döntő gyógyszerészeti és gyógyszerpolitikai részleg vezetésével a minisztériumnál ugyanis Michaela Cesnakovát bízta meg, aki korábban a Pentához tartozó Dôvera gyógyszerpolitikai menedzsere volt. Egy másik részleg élére Matúš Tekelt nevezte ki, aki korábban szintén a Dôveránál dolgozott. Peter Kažík vezethette az informatikai részleget, aki pedig korábban szintén a Penta érdekeltségébe tartozó cégeknél tevékenykedett.

A Dôverától ugyanakkor számos további személy is érkezett, akik milliárdokról dönthettek: Marián Faktor egy regionális biztosító vezetőjéből az Általános Egészségbiztosító (Všeobecná ZP) vezetőjévé vált, amely több mint 3 millió biztosítottal rendelkezik. Faktor magával hozta Martin Kultant a Dôverától, aki azóta ismét visszakerült a magánbiztosítóhoz.

A független Egészségügyi Gondoskodást Felügyelő Hivatal (Úrad pre dohľad nad zdravotnou starostlivosťou), amely a biztosítók és a kórházak gazdálkodását ellenőrzi, Ján Gajdoš került, aki korábban ugyancsak a Pentánál dolgozott különböző pozíciókban.

Ugyanakkor a másik irányba is történtek személymozgások. Az Általános Biztosító vezetéséből a Dôvera igazgatótanácsába távozott Zuzana Zvolenská, akit a Smer 2012-ben egészségügyi miniszterré nevezett ki, a közelmúltban pedig a pöstyéni kórház egy gyanús tendere miatt visszahívott. A helyére Viliam Čislák államtitkár került, aki pedig a Svet Zdravia elnevezésű, a Penta tulajdonába tartozó kórházi hálózattól érkezett az államtitkári pozícióba.

A Penta ezeket a mozgásokat azzal magyarázza, hogy az egészségügyi szakemberek száma Szlovákiában szűkös, ezért valószínűsíthető, hogy az egyik legnagyobb beruházóként úgy, ahogy a múltban, a jövőben is alkalmazásukba kerülnek olyan személyek, akik korábban az állami szférában dolgoztak ezen a területen.

BIZTOSÍTÓK – KÓRHÁZAK – GYÓGYSZERTÁRAK

Ezen a területen jutott be a Penta az egészségügybe. A Dôvera Kölcsönös Egészségbiztosítóban szereztek részesedést, majd megörökölték a Sideria-Istota Egyesült Egészségbiztosítót is. Már akkor sem titkolták, hogy meg akarják szerezni az Apollo biztosítót is, ami 2009-ben sikerült.

Az Apollo felvásárlásával összefügg a Penta által kialakított könyvelési tartalék is. A Penta ugyanis „megérezte” mivel lehet probléma a szabályozott egészségügyben. Az első Fico-kormány idején megtiltották a biztosítók számára a nyereségtermelést, és tulajdonképpen ez is vezetett oda, hogy a Dôvera és az Apollo egyesültek. Formálisan az Apollo vásárolta fel a Dôverát, miközben 400 millió eurós tartalékot képzett. Ma ilyen módon juthatnak pénzükhöz adómentesen a tulajdonosok, miközben jogi szempontból ez törvényes.

2009-től a Dôvera felét a Cipruson bejegyzett Prefto Holding Limited birtokolja, miközben e cég mögött az egészségügyben sokan Juraj Širokýt vélik tudni. Ő azonban a Pentával együtt ezt tagadja.

Az egészségügyben a Pentának nem kell mérkőznie a másik nagy szlovák pénzügyi csoporttal, a J&T-vel. Ez utóbbi ugyanis távozott e tevékenységi területről, és a birtokában lévő kassai, pozsonyi és zólyomi katonai kórházat éppen a Pentának adta el.

Mint már fentebb említettük, a Penta tulajdonában van a Svet Zdravia nevű kórházi hálózat 12 intézménnyel – elsősorban Kelet-Szlovákiában, ám már érdeklődnek nyugat-szlovákiai kórházak iránt is, többek között a dunaszerdahelyi és a galántai kórház iránt.

A pénzügyi csoport szeretné felépíteni a legnagyobb pozsonyi kórházat is, amit a Fico-kormány tervez megvalósítani.

A már említett Dr. Max hálózaton keresztül a Penta országszerte 210 gyógyszertárat is üzemeltet. A Gyógyszerész Kamara nem is nézi jó szemmel, hogy ilyen jelentős befolyásuk van ezen a területen. Ondrej Sukeľ, a kamara elnöke például azt mondta, hogy a Pentának sikerült a saját javára fordítania a törvénykezést ezen a területen, és elérnie, hogy az emberek hozzáállása a gyógyszerekhez olyan legyen, mint a hétköznapi fogyasztási cikkekhez. Hozzáfűzte, hogy a gyógyszertáraik jelentős vásárlóerőt képviselnek, amelyek célzott marketing tevékenységükkel befolyásolni tudják a páciensek viselkedését, és ezen keresztül bizonyos gyógyszerek fogyasztását közvetlenül is növelik.

MÉDIA

Miután a Gorilla-ügy által felvert hullámok három év múltán elülni látszanak, a Penta olyan területen kezd tevékenykedni, amelyben eddig semmilyen szerepet nem vállalt. Már nyáron megjelentek az első információk arról, hogy nagybevásárlásba kezdenek a médiában. Szeptember elején megvásárolták a Trend és Profit folyóiratokat, valamint a 7 Plus kiadón keresztül a bulvárszektor néhány jelentős szereplőjét. Az újságok szerkesztői elsőként a médiából értesültek minderről, majd csak ezután a munkáltatóiktól.

Haščák ezután megjelent a szerkesztőségeikben, majd miután ígéretet tett a szerkesztőknek arra, hogy a függetlenségük továbbra is megmarad, fényképezkedett velük.

Amikor .týždeň hetilap kiadója, Štefan Hríb a Lámpa alatt című műsorában a Penta médiába való betörésével foglalkozott, a pénzügyi csoport Twitter-üzenetben válaszolt, mégpedig azt, hogy „figyelemreméltó, amit Hríb mond, de azt mégsem árulta el, hogy a .týždeňt már évek óta finanszírozza a Penta és Jaroslav Haščák“.

A Penta Alapítvány éves jelentéséből ezután kiderült, hogy valóban támogatták a .týždeňt, illetve a Trendet is.

Ezzel egyidejűleg a Penta, a SITA hírügynökség mögé bújva tárgyalásokba kezdett a SME-t és az Új Szót is kiadó Petit Press német részvényesével, az RBVG-vel az 50%-os tulajdonrésze felvásárlásával. Két hónap tárgyalás eredménye, hogy a Penta a Petit Pressnél kisebbségbe vonul, 45%-os tulajdonrésszel, és ellenőrzői jogkörökkel.

Ezzel azonban vélhetően nem ér véget a Penta bevásárlókörútja a médiában. tervezhetik ugyanis egy tévétársaság vagy további kiadók megvásárlását. Bizonyos piaci információk pedig arról szólnak, hogy érdeklődnek a zoznam.sk portál iránt is...

SME/Paraméter