Kiszorulhatnak az állami tenderekből a ködös hátterű garázscégek
Az újévtől csak olyan társaságok vehetnek részt közbeszerzéseken, amelyek tulajdonosi háttere a konkrét természetes személyek szintjéig levezethető.
A most elfogadott határozat alapján pedig olyan jegyzéket is létrehoznak a jövőben, amelyből kiderül, hogy kik az ún. garázscégek haszonélvezői.
A garázscégek közbeszerzésekből való kizárását érintő kormányjavaslatot gyorsított jogalkotási eljárásban tárgyalta a parlament. A törvény hatálya alól kivételt képeznének az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség, valamint az OECD tagállamainak tőzsdéin jegyzett részvénytársaságok, valamint leányvállalataik. Ezeknek ugyanis egy sor egyéb kritériumot kell teljesíteniük a tőzsdei jegyzéshez, ami miatt nem lehet szó az esetükben garázscégekről.
A jogszabály szankciókat is megszab, így amely cég a közbeszerzésen résztvevők közül hamis információt közöl tulajdonosi hátteréről, azt 1000-től 10 ezer euróig terjedő összegre bírságolhatják.
A beterjesztő indoklásában kifejti, hogy a törvénymódosítás célja, hogy a közbeszerzéseken csak az ismert tulajdonosi körrel rendelkező társaságok vehessenek részt, amivel teljes képet kaphatunk egyes cégek esetleges politikai hátteréről. Az új szabály nemcsak a határérték feletti, de az az alatti közbeszerzéseket is érintenék.
Az ellenzék ugyanakkor elégtelen marketingfogásnak nevezte a törvényjavaslatot. Több ellenzéki képviselő azt követelte, hogy a közbeszerzéseken győztes gyarázscégek hozzák nyilvánosságra az állammal kötött szerződéseik végső haszonélvezőit. Miroslav Beblavý (független) és Lucia Žitňanská (Híd) javaslatot is tett egy jegyzék létrehozására ezekről a haszonélvezőkről. Ezt a jegyzéket javaslatuk szerint a Szlovák Jegybank kezelné.
Bár a javaslatukat nem fogadta el a parlament, a képviselők többsége nem határolódott el egy ilyen jegyzéktől, és elfogadták azt az ellenzéki határozatot, amellyel a kormányt felkérték arra, hogy teremtse meg a törvényi feltételeit egy ilyen jegyzék létrehozásának, mégpedig 2015 első negyedévében.
Az új közbeszerzési törvényjavaslat Lucia Žitňanská szerint négy elven alapul. A hivatalos tulajdonoson kívül fel kell fednie azt is, hogy valójában ki profitált az adott offshore cégből. A törvényjavaslat elhalasztását az is indokolja, hogy a nemzeti bank új jogkörrel való felruházása megköveteli az Európai Központi Bank beleegyezését is.
TASR/para
