Gašparovič, a mókamester: Polgárok, ezt köszönjétek az Alkotmánybíróságnak és Čentéšnek!

Még viccelődni is volt kedve. Ezt találta mondani: "Polgárok, ha én okoztam nektek 60 ezer eurós kárt, akkor azt köszönjétek az Alkotmánybíróságnak és Čentéšnek.

"Az exállamfőt Kassára elkísérte a testőre, valamint egykori kassai irodájának vezetője, Oto Sabo. Egyúttal magával vitte ügyvédje, Peter Keltoš 50 oldalas beadványát, amelyben az ügyben eljáró alkotmánybírósági szenátus összetételét kifogásolta.

Gašparovič mindössze nézőként lehetett jelen, mivel az Alkotmánybíróság nem adott helyt annak a keresetének, hogy hadd legyen a döntéshozatal érintettje.

Orosz Ladislav, a szenátus elnöke azonban másként látta: "A főügyész kinevezésének joga közjogi méltóságként és nem természetes személyként illeti meg az elnököt."

Az eljárásban tehát az elnöki irodát Andrej Kiska képviselte, aki üdvözölte is az Alkotmánybíróság döntését, ám annak kihirdetésén nem vett részt. Éppen neki köszönhető, hogy a tulajdonképpen leblokkolt bíróság döntést tudott hozni, mivel Kiska az elnöki hivatal nevében visszavonta a még Gašparovič nevében benyújtott elfogultsági indítványokat, egyúttal elérte, hogy a döntéshozatal annál a szenátusnál maradjon, amelytől a volt államfő tartott.

Kiska tanácsadója, Ján Mazák közölte, azért nem vett részt az elnök az ülésen, mert nem kívánták megvédeni elődje döntését, de nem is kívántak szembeszállni vele.

Gašparovič számított a döntésre, és megpróbálta azt elkenni: "Ez mindannyiunk veresége. Most, amikor mindenki a korrupció ellen harcol, törvényeket fogadnak el, felvonulások vannak, az Alkotmánybíróság pedig a parlamenti korrupciót támogatja. Nincs mit hozzáfűznöm..." - mondta.

A döntés kihirdetése után is kitartott ama véleménye mellett, hogy Čentéš kinevezésének megtagadása helyes volt. "Egyetlen dolog van, aminek örülök - mégpedig hogy bárhova is megyek, a polgárok igazat adnak nekem. Mindenhol arra biztattak, hogy ne hátráljak meg" - fogalmazott.

Az Alkotmánybíróság döntése azonban jogerős.

"A jogászok közt érvényes egy alapelv. Ez pedig nem más, minthogy az Alkotmánybíróság döntéseit elfogadják, és nem kommentálják" - reagált Jozef Čentéš.

Orosz szenátusa azonban neki sem tett eleget mindenben, Čentéš ugyanis azt kérte, hogy az ügyet utalják vissza az elnöki hivatalba. Arra a 2011-es szituációra hivatkozott, amikor a bíróság megállapította, hogy sérültek Dušan Muňko jogai, amikor leváltották a Szociális biztosító éléről, a bíróság pedig visszautalta az ügyet az akkori kormánynak.

Orosz szerint azonban ahhoz hasonló döntés azért nem volt lehetséges, mivel a Smer időközben megválasztott egy újabb főügyészt Jaromír Čižnár személyében. "A jogállamban elfogadhatatlan a kettős kormányzás intézménye" - jegyezte meg.

SME/para