Az évszázad végére olyan lesz az éghajlat Poprádon, mint most Komáromban

A szakember az első kérdésre válaszolva leszögezi, hogy a klímaváltozást nem lehet előrejelezni egyetlen év adatai alapján. A felmelegedés mértéke attól függ, mennyi üvegházhatású gázt bocsátunk az atmoszférába - minél nagyobb az üvegházhatás, annál magasabb lesz az átléaghőmérséklet. Érdekesség, hogy ha a Földön nem létezne üvegházhatás, az átlaghőmérséklet 33°C-al alacsonyabb volna, tehát bolygónk évi átlaghőmérséklete -18°C körül mozogna.

Valóban 2014 volt a legmelegebb?

Erre a kérdésre nehéz válaszolni - mondja Lapin. Az egyes évek közti különbségek elenyészőek, szinte a hibaértéken belül mozognak. Mindenesetre minden jelentős meteorológiai ügynökség kinyilatkoztatta, hogy 2014 volt a legmelegebb év a Földön - mióta mérjük a hőmérsékletet.

Európa területén bizonyíthatóan rekordévnek számít a 2014-es, egyes helyeken 0,5-1°C-al is melegebb volt, mint az eddig mért legforróbb évben. Ugyanez vonatkozik Alaszkára, Kelet-Szibériára és bizonyos óceánokra is - mindenekelőtt az északi féltekén.

Hétezer éve még ennél is melegebb volt

A Földön körülbelül 3000 jó minőségű mérőállomás üzemel, globálisan ezek adatai alapján számítódik ki az évi átlaghőmérséklet.

Bár a modern állomások elég pontosak, az 1950-es évek előtt is voltak precíz mérések, csak kevesebb helyszínen. 1791-ben már nagyjából 40 állomást számláltak a világon, így az előző 1-2 évszázadról meglehetősen pontos adatokkal rendelkezünk.

Amennyiben a távoli múlt időjárásáról van szó, közvetett indíkátorokat kell használni - mondja a meteorológus. Például az üledékek vegetációját kell kielemezni, vagy rádióizotópos módszert kell alkalmazni, de létezik több módszer is, melyek alapján viszonylag pontosan meg tudjuk állapítani, milyen volt a múltban az átlaghőmérséklet.

Például nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy nagyjából hétezer évvel ezelőtt melegebb volt a Földön, mint most. Az utolsó jégkorszak után jártunk, a Föld és a Nap körforgásának köszönhetően pedig egy új, melegebb ciklus kezdődött.

Ezután újabb globális lehűlés vette kezdetét, és ez így folytatódott volna nagyon-nagyon lassan 20-30 ezer évig, és jött volna egy újabb jégkorszak. Csakhogy most a felmelegedés olyan mértékű, hogy csak az utóbbi 50 évben az Északi-sarkon 2°C-al, Közép-Európában pedig 1°C-al nőtt az átlaghőmérséklet.

Az ember az okozója?

Minden évben 10 milliárd tonna fosszilis szenet eresztünk az atmoszférába, melyben a széndioxid koncentrációja 40, a metáné pedig 150 százalékkal emelkedett - számos más üvegházhatású gáz mellett.

Egyértelműen kijelenthető, hogy az ilyen gázok koncentrációjának növekedését az ember okozza. Az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése pedig felmelegedést okoz - nyomatékosítja a klimatológus.

...és ez nem minden

A felmelegedés mértékét azonban más is befolyásolja. Például ha hosszan tart egy ciklon hatása, akkor a meleg "elraktározódhat" az óceánok mélyén, és így lassul a felmelegedés.

Az utóbbi 20 évben az erős üvegházhatás során keletkezett hőenergiát 90 százalékban a tengervíz nyelte el, 10 százalékban a levegő, vagyis az atmoszféra. A baj viszont az, hogy egyszer még visszakapjuk ezt a 90 százalékot is, például a múlt év végén olyan mértékben melegedett fel a Csendes-óceán, hogy az USA nyugati partvidékén és Alaszkában is jelentősen növekedett a hőmérséklet.

Milan Lapin azon klimatológusok közé tartozik, akik már a '90-es évek elején nagyon pontosan megtippelték, mennyivel növekedhet 2010-re a szlovákiai átlaghőmérséklet. Akkori számításaik azt mondták, hogy 20 éven belül 0,9-1,4°C-al növekedhet az átlaghőmérséklet, a valóságban pedig 2010-re 1,1-1,3°C-os növekedés ment végbe.

Lapin most azt mondja, kollégáival egyetértenek abban, hogy az évszázad végére Szlovákiában akár 4°C-al is nőhet az átlaghőmérséklet. Ez azt jelenti, hogy 2100-ban Poprádon - a Magas-Tátra lábánál - olyan lesz az éghajlat, mint manapság Komáromban, és természetesen az ország déli részén is egyre melegebb lesz.

Miben nyilvánul meg a felmelegedés? Már most is tapasztalhatjuk, hogy például az árvai régióban lehet kukoricát termelni, ami 50 éve még elképzelhetetlen volt - és ugyanígy lendült fel Poprád környékén a búzatermesztés. Ha növekszik a hőmérséklet, új rovarok, új növények, új élőlények érkeznek, ahogy új kártevők és betegségek is.

Visszafordítható a klímaváltozás?

Erre nincs jó válasz, az viszont biztos, hogy a klímaváltozás lassítható, "csak" annyi a teendő, hogy kevesebb üvegházhatású gázt kell az atmoszférába bocsátanunk.

Igaz, hogy ma még az átlagosnál kicsit drágábbak, viszont már hozzáférhetők a takarékos technológiák. Kevesebbet fogyaszt az autónk, hőszigeteljük otthonunkat, hogy kevesebb energiát használhassunk fel a fűtéshez, és végre rájöttünk, hogy nem csak fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből tudunk energiát nyerni.

"Az emberiség akár 50 százalékkal is csökkenthetné az üvegházhatású gázok mennyiségét anélkül, hogy bárki feláldozná életszínvonalát vagy kényelmét. Ha megfelelő lenne a hozzáállás, az átlaghőmérséklet növekedését - száz évre nézve - 2°C alá tudnánk szorítani, így pedig az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásunk sem lenne nehéz. Viszont a változásokhoz alkalmazkodnunk kell. Nézzük csak a klimatizációt - régen nem volt rá szükség, mert évente csak pár napig volt hőség. Mostanában a klíma bizonyos helyeken már elengedhetetlen, mert könnyebb megoldás, mint valamilyen természetes módon alkalmazkodni a hőséghez. A mezőgazdaságban, a vízgazdálkodásban és az erdészetben is változásokra van szükség, és számíthatunk arra, hogy rendkívül száraz és rendkívül csapadékos idők is jöhetnek - ezért megfelelő árvízellenes intézkedéseket is foganatosítanunk kell" - zárja a beszélgetést Milan Lapin meteorológus.

(Denník N)