Hiába a tiltakozás, Andrej Kiska zöld utat adott a hulladéktörvénynek

"Nem volt egyszerű meghozni a döntést arról, hogy ezt a jelentős jogszabályt aláírja, vagy észrevételekkel visszautalja a parlament elé. A köztársasági elnök számos zavaros meghatározást észlelt, amelyek viszont önmagukban nem indokolják, hogy a parlament újratárgyalja az egész törvényt. Ugyanakkor van akkora jelentőségük, hogy már most felhívja a figyelmet rájuk" - áll az elnöki iroda állásfoglalásában.

Az új hulladéktörvény 13 év után érkezett, és az azt megalkotó környezetvédelmi minisztérium megfogalmazása szerint az a célja, hogy az embereket megtanítsa a hulladék szeparálására, valamint hogy Szlovákia a modernebb és tisztább Európához csatlakozzon. Évente ugyanis mintegy 1,7 millió tonna kommunális hulladék köt ki a szemétlerakatokon, ami az összes kommunális hulladék 75%-a.

A törvényt a tárcaközi egyeztetésre történt benyújtásától kezdődően számos oldalról kritizálták, és összesen 2665 észrevétel érkezett hozzá. Peter Žiga (Smer-SD) tavaly nyáron felfüggesztette a törvényhozási folyamatot, és elküldte a jogszabályt elbírálásra az Európai Bizottsághoz. Brüsszel később a törvényre rábólintott.

A szlovák parlamentben azonban 300 módosító indítványt terjesztettek be hozzá a képviselők. Alojz Hlina (független) megjegyezte, hogy ez több mint a törvény paragrafusainak száma.

Ellenkezést váltott ki a törvény a Szlovák IT Szövetségből, valamint az ország legnagyobb elektromoshulladék-feldolgozójából, a SEWA-ból is, amelyek felszólítottak a törvény átdolgozására. Úgy vélik, hogy a törvény annyira rossz, hogy fennáll a veszélye a rendszer monopolizációjának, továbbá teret ad a klientizmusnak és a korrupciónak. A törvénnyel kapcsolatos kockázatokra több alkalommal felhívta a figyelmet Simon Zsolt, a Híd alelnöke, valamint Richard Sulík, az SaS elnöke, EP-képviselő is.

A törvény nem tetszett az önkormányzatoknak sem. A Szlovákiai Városok és Falvak Szövetségének (ZMOS) többek között azzal volt problémája, hogy továbbra is az önkormányzatok maradnak a felelősek a területükön létesített illegális szemétlerakatokért. A ZMOS ezt a felelősséget az érintett telkek tulajdonosaira szerette volna átruházni.

A törvény jelentős változásokat hozhat a hulladékgazdálkodás területén. Megszűnik például az Újrahasznosítási Alap (Recyklačný Fond) és nem kell újrahasznosítási illetéket fizetniük a gyártóknak és az importőröknek. Ugyanakkor felelősek lesznek az általuk legyártott termékekért egészen a likvidálásukig. Az osztályozott hulladékért ezentúl a gyártók szervezeteinek kellene gondoskodnia. A törvény érvelése szerint ezzel tehermentesítenék ez alól az önkormányzatokat, és az embereknek csak azért a hulladékért kellene fizetniük, amelyet nem szeparálnak, ami a minisztérium szerint oda vezethet, hogy a szemétdíjak csökkenhetnek.

További jelentős változás, hogy a fémhulladék-felvásárlók, azaz a fémtelepek nem fizethetnek majd készpénzben azoknak a természetes személyeknek, akik fémhulladékot leadják. A felvásárolt hulladékot hét napig kötelezően a telepen kell tárolniuk, és az egész folyamatot kamerákkal kell rögzíteniük.

A törvény a jövőben megtiltja, hogy osztályozott kommunális vagy biológiailag lebomló hulladékot a szeméttelepeken rakjanak le. Az illegális szemétlerakatok megszüntetésénél nagyobb hatásköröket kap majd a rendőrség. Emellett egy információs rendszer kiépítését is előírja a jogszabály, amelyen keresztül a hulladék áramlását követhetnék figyelemmel.

A törvény 2016 januárjában lép hatályba.

TASR/para