Nem sült el a kapanyél, maradnak az étkezési utalványok
Az "ebédjegyek" plusz kiadásokat jelentenek a munkáltatók és az éttermek számára is, az alkalmazottak pedig nem tudják ezeket kedvük szerint bárhol levásárolni, ezzel érveltek Juraj Droba (SaS) és Miroslav Kadúc (OĽaNO) parlamenti képviselők a munka törvénykönyvének módosítása mellett. Javaslatuk végül nem került második olvasatba, a parlament - főként a kormánypárti többség - nem támogatta azt.
"Ha elsül a kapanyél, talán második olvasatba tudjuk juttatni törvénymódosító javaslatunkat" - nyilatkozta a szavazás előtt a TASR hírügynökségnek Droba, aki a hasonlattal arra célzott, hogy csak az ellenzék néhány tagja támogatja ötletüket.
A támogatók között volt Alojz Hlina (független), és a Híd több parlamenti képviselője, köztük Simon Zsolt, a párt alelnöke is.
Mennyit nyer az utalvány kibocsátója?
Simon nagyon sajnálatosnak tartja, hogy a módosító javaslat elbukott a parlamentben, mert szerinte az utalványokat kibocsátó ügynökségek visszaélnek ezzel a jegyrendszerrel. "Az egyszerű ember kap egy étkezési jegyet, mondjuk 3,50 euró értékben, fizet vele az étteremben, az élelmiszerboltban, viszont az utalvány kibocsátója 3-tól 8 százalékig terjedő járulékot tesz zsebre ebből az összegből" - nyilatkozta a Paraméternek Simon Zsolt.
Az éttermeknek ráadásul külön munkaerőt kell alkalmazniuk a jegyek regisztrálására, ezeket el kell szállítanuk, és az utalványok kibocsátóitól csak 14 napon belül kapják meg az őket illető összeget, mínusz a kibocsátó nyeresége.
A parlamenti képviselő elmondása szerint nagyjából 600 millió eurónyi étkezési utalványt költenek el egy évben a szlovákiai alkalmazottak. "Ha csupán 5 százaléknyi jutalékkal számolunk, akkor is hatalmas nyereségük van a kibocsátó cégeknek. Egyértelmű, hogy a dolgozók és az éttermek érdekét az szolgálná, ha fizetésükkel együtt, hozzájárulásként megkapnák ezt az összeget" - mondta Simon.
A közeljövőben valószínűleg nem foglalkoznak a parlamentben ezzel a témával, de Simon szerint elképzelhető, hogy a kormányzó Smer-SD majd visszajön a témával. "Korábban javasoltam a 10 százalékos élelmiszeradót, elvetették. Most meg előjöttek vele, saját ötletként" - fűzte hozzá a Híd alelnöke.
A bűvös százalékok
A módosító indítvány benyújtói nehezményezték, hogy míg az étkezési utalványokat kibocsájtó társaságok nagy haszonra tesznek szert, addig a munkáltatóknak és az éttermeknek csak kiadásaik keletkeznek ebben a rendszerben, miközben ezt a pénzt másra, például alkalmazottaikra vagy a munkakörülmények javítására is költhetnék.
A jelenlegi szabályozás szerint a munkáltató köteles az egy hónapra szóló ebédjegyek összegének 55 százalékát állni, a fennmaradó részt az alkalmazott fizeti. Ez azt jelenti, hogy ha egy hónapban 20 munkanap van, és az alkalmazott egy darab háromeurós ebédjegyet kap munkanaponként, akkor összesen 60 eurónyi étkezési utalványt kap az adott hónapban. A 60 eurós összegből neki 27 eurót kell fizetnie - ennyit vonnak le fizetéséből - a fennmaradó 33 eurós összeget a munkáltató állja.
A képviselők úgy módosítanák a szabályozást, hogy a munkáltató ebédjegy helyett készpénzben fizesse ki dolgozójának ezt az 55 százalékos hozzájárulást - a példánkban említett 33 eurót -, és az alkalmazott kapja meg azt a 45 százaléknyi összeget is készpénzben - példánkban 27 eurót - amivel ő járul hozzá az étkezési utalványok megvásárlásához.
Arra költhetném, amire akarom
"Az alkalmazottnak így magasabb bére lehetne, és saját maga eldönthetné, mire költi el a pénzét. Vagy ebédet vásárol belőle, ahogy eddig, vagy másként hanszálja ki. Ma egyáltalán nem ritka, sőt, inkább az a jellemző, hogy az alkalmazottak ebéd helyett inkább élelmiszer vásárlására költik az étkezési utalványokat" - áll Droba és Kadúc állásfoglalásában.
(parameter/tasr)
