NÉPSZAVAZÁS: Az államnyelv csősze lecsapott a pimasz bősiekre!
Egy ismeretlen, felháborodott polgár tett feljelentést, mivel úgy gondolja, hogy a népszavazás kapcsán megsértették az államnyelvet.
A bősi népszavazással így már nemcsak a belügy-, de a kulturális minisztérium is foglalkozik. Az volt a baja, hogy a népszavazás szavazólapjának mintáján magyarul tüntették fel a község nevét, márpedig az államnyelvtörvény rendelkezése szerint szlovákul kell. Emellett az is kínja, hogy a nemzetiségi nyelv néhány helyen elsőbbségben részesült az államnyelvvel szemben - például amikor az IGEN-t az ÁNO elé rakták. Ez ugyanis bizonyára fölöttébb megtévesztő lehet...
Jozef Bednár, a kulturális minisztérium szóvivője megerősítette annak tényét, valóban gond az, hogy Bőst írtak a falu címere alá, nem Gabčíkovót.
A másik esetben azonban nem lát problémát, mert mint mondta, csak egy informatív szórólapról van szó, és az államnyelvtörvény az ilyet megengedi.
A szavazólapon azonban már "helyes" a sorrend. A Noviny.sk azonban utánajárt annak is, hogy vajon szabad-e odaírni magyarul is a válaszlehetőségeket.
A belügyminisztérium közigazgatási szekciójának munkatársa úgy nyilatkozott, hogy országos referendum esetén csak az államnyelven tüntethető fel a kérdés és a válasz is, mivel "a választójogi törvény nem teszi lehetővé a nemzetiségi nyelvek használatát"
Petar Lazarov belügyi szóvivő azonban kifejtette, hogy a helyi népszavazásokat ugyanakkor a községekről szóló törvény kezeli, amely nem tesz említést a nyelvhasználatról.
Amit a törvény nem tilt, azt szabad. "Úgy gondolom, helyes, hogy kétnyelvűek voltak a szavazólapok. Más problémákkal kellene foglalkozni" - jegyezte meg a Joj TV-nek Fenes Iván bősi polgármester. Hozzátette, hogy a népszavazás eredményét elküldték a belügyminiszternek, a miniszterelnöknek és a bevándorlási hivatalnak is, azzal a kéréssel, hogy vegyék figyelembe a község lakosainak akaratát.
Noviny.sk/para
