Roma áldozatokra emlékeztek

Tudvalevő, hogy a lengyelországi roma szervezetek kezdeményezésére augusztus 2-a már a kilencvenes évek óta a roma holokauszt világnapja. Annak örök mementójaként, hogy miután a nácik az Európa minden részéből összegyűjtött romákat Auschwitzből a buchenwaldi és a birkenaui táborokra deportálták, a fennmaradó 2897 romát -- köztük nőket, ártatlan gyermekeket, magatehetetlen öregeket -- augusztus 2-áról 3-ára virradóra gázkamrákba terelték, és az utolsó szálig elpusztították. A főszervező Dunaszerdahelyi Romológiai Kutatóintézet vezetője, Ravasz József megemlékező beszédéből aztán azt is megtudhatták a résztvevők, hogy a roma holokauszt hazai történetének sajnos csallóközi vonatkozása is van, hiszen 1945 januárjában Nyárasd és Vásárút határában 60 romát végeztek ki a nyilasok, vagyis Szálasi katonái. -- Régiónk romái ma méltán büszkék, hogy Dunaszerdahely lehetőséget adott arra, hogy a város központjában felépíthessük a holokauszt áldozatainak emlékművét. Dunaszerdahely a tolerancia városa. Az a város, ahol jó megértésben magyar, szlovák, roma, zsidó és vietnami él együtt. S egy olyan roma szellemi központ kiépítésének nagy segítője, mely Szlovákiában példaértékű. Ezt szeretném megköszönni ezúttal is a város önkormányzatának és polgármesterének -- mondta az emlékmű felállításának ötletadója és a rendszeres megemlékezések elkötelezett szorgalmazója. A köztársasági elnök üzenetét tolmácsoló Milan Čič többek között elmondta, hogy az már az egyén alapvető hozzáállása, az erkölcs kérdése is, hogy az alkotmányunkban mindenkinek egyformán szavatolt jogok a gyakorlati életben ne csorbulhassanak. A roma közösségeknek minden erejükkel arra kell törekedniük, hogy közössen művelődjenek, erkölcsösödjenek, így azonosuljanak azzal a társadalommal, amelyben élnek. A romaügyi kormánymegbízott, Anina Botošová a kegyelet szavain túl annak is hangot adott, hogy mára egyértelművé vált: a roma kisebbséggel való együttélés problémáját megoldani egész Európa számára nagyon fontos dolog. S miután a mai romák abban az országban élnek, ahol megszülettek, ugyanolyan tér illeti meg őket, mint a többi lakosságot. -- Olyannak fogadjanak el bennünket, amilyenek vagyunk! Emberként, egyenrangú állampolgárként! -- mondta. A koszorúzás után -- amely egyébként a pozsonyi elnöki palota díszőrsége tagjainak asszisztálásával zajlott -- Pavol Meštan professzor, a pozsonyi SNM -- Zsidó Kultúra Múzeumának igazgatója egy apró kavicsot is elhelyezett az emlékművön. Amely, tudvalevő, maradandóbb minden virágnál...