"Ján Slota olyasmit akar, amit ma már csak a vadállatok tesznek"

2008. január 9. - 12:53 | Külföld
Meghökkenést és megdöbbenést váltott ki sok jóérzésű szlovák polgárban és az érintett polgármesterekben is a magyarfaló szlovák nemzeti párti vezér újabb elmeszüleménye, amelynek alapján az idén kettőskereszttel akarja teleszórni Dél-Szlovákiát is.

A Paraméter megkeresésére Miroslav Kusý neves szlovák politológus kifejtette, hogy az ötlet a szlovák nemzeti pártvezér kisebbrendűségi komplexusának újabb bizonyítéka. „Ez egyszerűen ízetlenség. A fejlett és magabiztos nemzetnek nem kell úgy kijelölnie a saját területét, mint ahogy ma már csak a vadállatok teszik” – hangsúlyozta.

Csáky Pál a Sme napilap megkeresésére csupán annyit válaszolt, hogy „Érdekes az ötlet. Nem tudom, Slota úr tudatosítja-e, hogy hasonló kettőskereszt látható a magyar állami címerben is” – vélekedett az MKP elnöke.

A külföldön tartózkodó Bastrnák Tibor komáromi polgármester a Paraméternek nyilatkozva elmondta: Ján Slota újabb ostobaságának tartja a tervet, s azt is, hogy a következő kettőskeresztet éppen ebben a városban állíttatná fel.

„Komáromban békésen él a magyar és a szlovák nemzetiségű lakosság, semmi szükségünk viszálykodásra. Az önkormányzat és az állami intézmények falán ott lobog Szlovákia és az Európai Unió zászlaja. Ha erőszakkal akarnak nálunk vagy bárhol kettőskeresztet állítani, akkor ezzel éppen az ellenkezőjét érik el a tisztességes polgárok között, akik nem a szlovák államiság, hanem a nacionalista felsőbbrendűség és dikatúra jelképét látják majd benne, ami újabb ellenérzést szül a mai kormánykoalícióval szemben” – hangsúlyozta Bastrnák Tibor.

A szlovák szakértők közül többen Cirill és Metód bejövetelével hozzák összefüggésbe, akik állítólag már ezzel a jelképpel terjesztették a kereszténységet Szlovákia mai területén is. Ez azonban, magyar és számos más külföldi – elsősorban cseh – régész és történész szerint XIX. századi kitalálás. Sokan a korai, XI. századi magyar pénzérméken vélik felfedezni a kettőskeresztet, és ezt kapcsolják a nagymorva hagyományhoz. Ez azonban az érmék ábrázolásának félreértése, az egyszerű kereszt más jellel összefolyva adhatott erre alapot. Metódék biztosan nem használták a kettőskeresztet, mert ezt a korabeli német papok biztosan ugyancsak szemükre vetették volna. Csak a nyitrai kódexen van egy utólag applikált kettőskereszt de ez is XI. századi.

Ma a szlovák címer hármashalmán a Tátrát értik. Magyarországon a XIV. század óta Tátrát, Mátrát és Fátrát. A cseh történész, Václav Chaloupecký gúnyosan vetette a szlovákok szemére, hogy a magyar címerből vették át a sajátjukat. Valójában azonban egy bizánci származású szimbólum, amelyet Felső-Magyarországgal azonosítottak.

A szlovák állami címer kialakulásának tehát a külföldi elemzők szerint három szakasza van, a bizánci (VI–XII. század), a magyarországi (XII–XX. század, az uhorský szlovák kifejezést, amely a történeti Magyarországot jelenti, szemben a mai Maďarsko-val, magyarul csak így lehet kifejezni), és a szlovák (XIX–XX. század). Ezek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A mai címer mutatja a szlovák nemzet ragaszkodását a kereszténységhez, a keresztény értékekhez. Ma sok állam címerében fordul elő a kereszt, de csak Szlovákia és Magyarország esetében megy vissza ilyen korai előzményekre.

-y-f