A földet védik vagy csupán az államkasszát töltik fel?

2008. február 5. - 16:10 | Külföld
Az elmúlt heti mozgalmas belpolitikai események közepette eléggé elsikkadt a Fico-kabinet egyik elmúlt heti törvénymódosító döntése, amely alapján idén május 1-jétől ismét illetéket kell fizetni azokért a mezőgazdasági területekért, amelyeket építkezési telekké nyilvánítanak vagy nem agrárcélokra bérelnek.

A megszabott összeg a föld minőségétől függ, az első csoportba tartozó csallóközi és mátyusföldi szántók esetében négyzetméterenként 500 korona.

Katarína Belická, a pozsonyi agrártárca szóvivője lapunk megkeresésére kifejtette: „A jó minőségű mezőgazdasági terület védelme a jelenlegi kormány programjának fontos része. Az elmúlt években elképesztő mértékben elszaporodtak a zöldmezős beruházások, s ennek arányában csökkent a produktív mezőgazdasági terület” – szögezte le. További kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a kormány évente a befolyt illetékekből legalább 750 millió korona bevételt remél, amellyel majd főleg az agrártáca rendelkezik.

A Paraméter felhívta Simon Zsolt volt mezőgazdasági minisztert, az MKP parlamenti képviselőjét, aki három évvel ezelőtt indítványozta az illetékek eltörlését. „Nem értek egyet ezzel a törvénymódosítással, mert lényegesen megdrágítja az adásvételt. Jelentősebb beruházások esetén több millió koronával, s emiatt a stratégiai befektetők ezután még inkább elkerülik Dél-Szlovákiát. Mélyebben nyúlhatnak a pénztárcájukba azok a szövetkezetek és más társulások, amelyek tulajdonában vannak a mezőgazdasági telepek. Ezek többségét ugyanis az ötvenes években építették, amikor nem nagyon törődtek a tulajdonjoggal, s hivatalosan nem is vonták ki ezeket a területeket a mezőgazdasági földalapból. De megérzik a változást azok a polgárok is, akik valamelyik település új részén akarnak családi házat építeni. Ez a törvénymódosítás egyértelműen Dél-Szlovákiát sújtja, s egyik célja nyilvánvalóan az államkassza feltöltése – szögezte le Simon Zsolt.

Kíváncsiak voltunk az egyik ismert csallóközi szakembernek, Pap Istvánnak, a dunaszerdahelyi regionális agrárkamara elnökének a véleményére is: „Attól függ, hogy a problémát a folyó melyik partjáról elemezzük” – kezdte a válaszát. Így folytatta: „ Tény, hogy az elmúlt években lényegesen csökkent Dél-Slovákiában is a mezőgazdasági terület, amely országos viszonylatban, egy lakosra számítva már alig húsz ár. Ezért ha csak a dél-szlovákiai agrártermelők szemszögéből értékelek, akkor elvben támogatható ez a törvénymódosítás. De csak abban az esetben, ha ez a döntés további lényeges lépésekkel párosul. Ugyanis nem elegendő kinyilvánítani, hogy a kormány védelmezi a mezőgazdasági területeket, mert ez önmagában édeskevés. Helyzetbe is kell hozni, sokoldalúan kell támogatni az agrártermelőket, hogy ne kerüljenek behozhatatlan hátrányba a magyar, a lengyel vetélytársaikkal, az osztrákokról és más nyugati gazdákról már nem is beszélve. A szántók védelmének csak akkor van értelme, ha azokon korszerű és kifizetődő termesztés folyik. Erről sem szabad megfeledkeznie a mezőgazdasági minisztériumnak és a kormánynak” – figyelmeztetett a regionális agrárkamara elnöke.

-y-f

Címkék: agrárszektor