A szójalepényárus halála
A 49 éves Slamet január 16-án akasztotta fel magát saját házában, a Jáva szigetének nyugati részén lévő Pandeglang helységben. Előző nap úgy tért vissza a piacról, hogy alig 8000 rúpia (155 forint) volt a bevétele.
Nuria, az árus özvegye nem tudta visszatartani könnyeit, amikor férje végzetes tettének előzményeit elmondta az AFP tudósítójának. Néhány nappal öngyilkossága előtt Slamet részt vett egy tüntetésen, amelyen a szója magas ára ellen tiltakoztak az emberek, még a helyi televízióban is megszólaltatták.
"Azt akarta, hogy a kormány legyen nagyobb tekintettel az olyan szegényekre, mint mi vagyunk. Slamet kijelentette, elege van a kínlódásból, elege van abból, hogy hiába tesz meg mindent, semmi sem fordul jobbra" - magyarázta Nuria.
Akárcsak a rizs, a szója is alapélelmiszer Indonéziában, jobbára tejjel készült fehér tofu, vagy lepény formájában fogyasztják. A világ negyedik legnépesebb országában a lakosság jelentős részének a szója biztosította a szükséges fehérjét, mindeddig megfizethető módon.
Csakhogy januárban a szója ára soha nem látott magasságba emelkedett, megdöntve a korábbi, 35 évvel ezelőtt felállított rekordot - és Indonézia saját szójaszükségletének csak kisebbik részét termeli meg. Az amerikai Soyabean Association statisztikái szerint Jakarta tavaly 983 ezer tonna szóját importált, főleg az Egyesült Államokból - ez a szigetország fogyasztásának 62 százaléka volt.
A számla borsosnak bizonyult a szegényebb rétegek, és persze a vándor szójaárusok ezrei számára, sokan kénytelenek voltak lemondani e növényi táplálék fogyasztásáról, így az árusok is csődbe mentek.
Ezrével vonultak ezért Jakartába, hogy tiltakozzanak a magas ár ellen, s a kormány, elkésve, intézkedéseket helyezett kilátásba a külföldtől való szójafüggőség csökkentésére. A cél az, hogy 2011-ig az ország 2 millió tonnára emelje a szójatermést - amit sok szakértő "idealista' elképzelésnek tart.
Ám ehhez jövedelmezőbbé kellene tenni a hazai termelést, ugyanis az indonéz szója nem versenyképes a külföldivel, különösen az olcsó dollár révén is kedvező helyzetbe került amerikai szójával. A vízhiány és az éghajlat változása, továbbá az, hogy Jáva termékeny szigetének kivételével a savas földek nem kedveznek ennek a kultúrának, mindez együtt csak súlyosbítja a helyzetet - hangsúlyozta a bogori mezőgazdasági kutatóintézet egyik szakértője.
A helyi gazdák így inkább kukoricát vagy rizst termelnek, mintsem szóját.
A lakosság elégedetlensége láttán a kormány bejelentette, hogy megszünteti a behozatali vámot a külföldi szójára, hogy így lenyomja a tofu és a szójalepény árát a hazai piacon.
Slamet számára ez már későn jött: néhány nappal a bejelentés előtt akasztotta fel magát.
(MTI)
