Amstetteni rém: "Mindannyiukkal végezhettem volna, sosem derült volna ki"

2008. május 7. - 13:39 | Külföld

FRISSÍTVE: 14:29 Megkezdődött szerdán a St. Pölten-i ügyészségen a vérfertőzéssel gyanúsított Josef Fritzl mérnök kihallgatása, valamint először nyilatkozott a pszichopata férfi egy osztrák lapnak...

Az "amstetteni rém" néven elhíresült Joseph Fritzl először nyilatkozott. Ügyvédjén keresztül büszkén üzente az Österreich című lapnak, hogy ő nem egy szörnyeteg. "Mindannyiukkal végezhettem volna, sosem derült volna ki" - utalt lányára és a tőle született hat gyermekére. Büszke rá, hogy megmentette legidősebb, vértfertőző kapcsolatból született lánya életét. Emlékeztetett arra, hogy ő maga küldte kórházba, pedig meg is ölhette volna.

Az üggyel foglalkozó Christiane Burkheiser ügyész délelőttre idézte be a hetvenhárom éves férfit, akinek most első ízben tesz fel kérdéseket. Az ügyészség szóvivőjének tudomása szerint a gyanúsított ügyvédje a védencére bízta annak eldöntését, hogy válaszol-e azokra.

Mivel hamarosan lejár Fritzl előzetes letartóztatása, pénteken meg kell jelennie a vizsgálati fogság dolgában illetékes bíró előtt is.

A mérnököt - az amstetteni "rémet" - azzal gyanúsítják, hogy házuk pincéjében több mint két évtizeden át fogságra és vérfertőző viszonyra kényszerítette lányát, akitől hét gyermeke született, az egyik azonban néhány napos korában meghalt. A ma negyvenkét éves Elisabeth és három gyereke a férfi által épített tömlöcben sínylődött egészen mostanáig. A gyerekek közül hármat - két lányt és egy fiút - a "nagyszülők" magukhoz vettek.

Az osztrák igazságügyi miniszter szerint túl hiszékenyek voltak annak idején a hatóságok az amstetteni ügyben, mert nem jártak el kellő körültekintéssel. Maria Berger a Der Standardban megjelent interjúban különösen azt kifogásolta, hogy a hatóságok elhitték a gyanúsítottnak: 1984-ben eltűnt lányuk egy szekta karmai közé került.

Josef Fritzl az örökbe fogadás indoklásaként azt állította, hogy a gyermekeket a szekta hálójába került lányuk bízta rájuk, a házuk küszöbén hagyva őket. A kicsiket a gyanúsított és a férje tettéről mit sem tudó feleség annak rendje és módja szerint adoptálta.

Az igazságügyi miniszter érzékeltette, hogy a hatóságoknak ellenőrizniük kellett volna a "tényeket".

Hasonlóképpen gondolja egy szerdán közzétett felmérés szerint az osztrákok többsége is. Csupán tíz százalékuk volt "többé-kevésbé" azon a véleményen, hogy az érintett szervek megtettek minden tőlük telhetőt Elisabeth eltűnésének tisztázására. Egyharmaduk szerint viszont egyáltalán nem helytálló ez a kijelentés. Kilenctizedük nincs meggyőződve arról, hogy az adoptálásoknál a hatóságok kellő gondossággal jártak el.

A felmérésben részt vetteknek alig több mint öt százaléka tartja "teljességgel hihetőnek" azt, hogy sem a rendőrök, sem a szomszédok, ismerősök vagy tanárok nem vettek észre olyan gyanús körülményt, amely okot adhatott volna a közbelépésre.

Berger kezdeményezni fogja az adoptálási szabályok szigorítását. A maga részéről elegendőnek tekinti a szexuális bűncselekményekért kiszabható büntetések mértékét - a legsúlyosabb esetben tizenöt évi börtön -, de szándékában áll bevezetni egy új jogi tényállást, a huzamosabb időn át megvalósított nemi erőszak fogalmát. A büntetés mértéke akár húsz évig is terjedhet majd ebben a kategóriában.

Az osztrák kormány ülésén egyeztetett irányelvek értelmében a szexuális bűncselekményt elkövetők rehabilitációja - mentesítésük a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól - a jelenlegi 15 helyett 30 év elteltével történhet csak meg. Különösen súlyos esetekben egyáltalán nem lesznek törölhetők a bűnügyi nyilvántartóban őrzött bejegyzések. A bíró foglalkozási tilalmat is kiszabhat majd a jövőben az elítéltekre, akiktől az adoptálási jogot is megvonják.

(MTI)