A szélsőséget segíti a multikulturalizmus?

2008. szeptember 27. - 13:45 | Külföld

"Rettenetes" következményekkel járt a multikulturális társadalmi ideál meghirdetése Nagy-Britanniában - mondta szombaton megjelent nyilatkozatában a népszerűségi előnyéből hirtelen sokat vesztő ellenzéki brit Konzervatív Párt egyik vezetője, aki szerint az e politika által teremtett űrbe a szélsőség fészkelte be magát.

Dominic Grieve, az éves kongresszusára készülő legnagyobb brit ellenzéki erő árnyékkormányának belügyminiszter-jelöltje a szombati The Guardiannek azt mondta: Nagy-Britanniának büszkének kell lennie mindarra, amivel a nagy vallások - köztük az iszlám - hozzájárultak az ország formálásához. Nem szabad azonban elfelejteni a keresztény örökséget sem, mert a kereszténységnek nagyon fontos szerepe van: még sok olyan brit alapeszméit is "színesíti", akik soha nem tették be a lábukat templomba - fogalmazott a tory politikus.

Grieve szerint a multikulturális társadalom megteremtésének hirdetésével csak a lakosság részekre osztását sikerült elérni. Ez a politika elsősorban "a tartósan itt lakóknak" üzente azt, hogy az ő kulturális hátterük "nem igazán fontos ... és nem is kell vele törődniük".

- Most pedig meg vagyunk döbbenve, mivel nemhogy a multikulturalizmushoz könnyen alkalmazkodó mintaállampolgárt nem sikerült megteremteni, de az emberek nagyon elutasítók, nagyon félnek, és nagyon önbizalom-hiányosak - mondta a legnagyobb baloldali brit napilapnak a konzervatív politikus.

Grieve szerint ugyanez a probléma mutatkozik a második és harmadik generációs bevándorló közösségekben, amelyeknek tagjai "azt mondják: fogalmuk sincs, mik azok a brit értékek".

A tory árnyékkormány tagja szerint ebbe az űrbe nyomult be "mindkét oldalról" a szélsőség: egyrészről a fajgyűlölő politikájáról ismert, bevándorlásellenes Brit Nemzeti Párt, másrészről a fanatikus iszlám csoportok.

Grieve nyilatkozata azután jelent meg, hogy egymás után több felmérés is kimutatta: a Konzervatív Párt, amelynek éves kongresszusa a hétvégén kezdődik, a kormányzó Munkáspárt múlt hétvégi kongresszusa óta sokat vesztett addigi komoly népszerűségi előnyéből.

A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint, amely éppen a szombati The Guardianben jelent meg, a konzervatívok támogatottsága 3 ponttal 41 százalékra csökkent, a baloldalé ugyanennyivel 32 százalékra emelkedett, vagyis a toryk előző havi, 15 pontos előnye egyszámjegyűvé olvadt, április óta először.

A Munkáspárt egy hete lezajlott kongresszusa előtt a brit politika és a sajtó a kormányfő, Gordon Brown eltávolítására szőtt párton belüli összeesküvések híreivel volt tele, tekintettel a Labour szempontjából katasztrofális közvélemény-kutatási adatokra.

Brownnak azonban a kongresszuson elmondott, igen erőteljes beszédével - amelyben egyebek mellett kijelentette, hogy a mostani súlyos hazai és globális gazdasági helyzetben "nincs helye újoncoknak" a brit kormány élén - a jelek szerint sikerült hatnia a közvéleményre.

A kongresszus után készült első felmérések között volt olyan, amelyik azt mutatta, hogy a toryk népszerűségi előnye néhány nap alatt megfeleződött.

Brown és a Labour támogatottságának politikai kommentátorok szerint jót tehetett az is, hogy a kormányfő a kongresszus előtt nyilvánosan kikelt a befektetési bankárok milliós javadalmazása ellen, mondván: a prémiumkultúra által hajtott "felelőtlen" kockázatvállalás is oka a most kialakult súlyos pénzügyi válságnak, és e jutalmazási rendszer egyes elemei "elfogadhatatlanok".

MTI, -para-