Magyarországon nem valószínű a radikális pártok megerősödése

2008. szeptember 29. - 19:16 | Külföld
Nem valószínű, hogy a magyarországi radikális pártok annyira megerősödjenek, mint ahogy Ausztriában a hétvégi választásokon történt - derült ki az MTI által hétfőn megkérdezett politológusok nyilatkozataiból.

Ausztriában a hétvégi választásokon a két szélsőjobboldali párt a mandátumok mintegy 30 százalékát szerezte meg.

Giró-Szász András, a Századvég Alapítvány ügyvezető igazgatója szerint elképzelhetetlen, hogy a magyar radikális erők annyira megerősödjenek, mint Ausztriában. De ha a politikai elit nem figyel fel erre az intő jelre, akkor "markáns", érzékelhető erősödés mehet végbe - tette hozzá. Mint mondta, az Ausztriában történtek figyelmeztetések lehetnek a magyarországi politikai elit számára, és ha folytatják a "sárdobálást", a radikális pártok erősödhetnek meg. Annak a véleményének adott hangot, hogyha a pártok továbbra is egymással lesznek elfoglalva, akkor azok a választók, akik egyébként nagy politikai pártokat támogattak, megoldást keresve elmozdulnak a radikális pártok felé.

Ausztriában pontosan ez történt - mutatott rá. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon sokkal nehezebb lenne kiszorítani a hatalomból a radikálisokat, mert a jobb- és a baloldal sokkal inkább ellentéte egymásnak. E miatt nagykoalícióval nem tudnák háttérbe szorítani az esetleges megerősödő radikális politikai alakulatokat.

Kiszelly Zoltán politológus szerint a vasárnapi ausztriai történések nem mértékadóak a magyarországi viszonyok prognosztizálásához. A most teret nyerő pártok populisták, retorikájukban idegenellenességet is megjelenítenek, s leginkább a nagy, hagyományos politikai erőkkel szemben fogalmaznak meg tiltakozást. Nálunk a "kartellpártosodás" egyik jellemzője, hogy a parlamenti erők "nem engedik" ilyen tömörülések megjelenését, "elszívják előlük a levegőt" és a médiaszereplés lehetőségét, de az elégedetlen szavazók zöme is inkább a kormányváltást ígérők mögé áll - sorolta a szakember a különbségeket. Hozzátette: Magyarországon nincs meg az a gazdasági és kapcsolati támogatás, amit a populista erők Ausztriában a kis- és középvállalkozóktól kapnak.

Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting elemzője szerint Magyarországon nem számíthatunk az Ausztriáéhoz hasonló szélsőjobboldali előretörésre a parlamenti választásokon, ugyanakkor a 2009-es európai parlamenti választásokon ezek a pártok megerősödhetnek. Ha például a Jobbik jól szerepel az EP-választásokon - mondta -, akkor ez esélyt adhat a jó szereplésre a magyarországi választásokon is, a párt ugyanis legitimáltnak érezheti magát és politikai irányát is - fűzte hozzá.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarországon a szélsőséges nézeteket valló pártok támogatottsága - habár szervezettebbek lettek - nem nőtt számottevően.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet kutatásvezetője szerint addig, amíg a Fidesz fent tudja tartani viszonylag széles spektrumú jobboldali egységét, nem lehet számítani a radikális jobboldali pártok megerősödésére. Megjegyezte azonban, úgy tűnik, a szélsőjobb minden eddiginél szervezettebben és tudatosabban készül a választásokra.

A hétvégi ausztriai választásokon a markánsan idegen- és EU-ellenes, a kisemberek és a vesztesek problémáit felnagyító, ideológiailag a szélsőjobboldallal kacérkodó Szabadságpárt (FPÖ) 18-19 százalékot szerzett, míg 2006-ban csupán 11,04-et. A Szabadságpártból 2005-ben Jörg Haider karintiai tartományi elöljáró vezényletével kivált, szintén bevándorlásellenes és populista húrokat pengető, de ideológiailag visszafogottabb Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) pedig megháromszorozta támogatottságát és a voksok 11-12 százalékát mondhatja magáénak. Ezzel a két radikális párt a megszerezhető 183 mandátumból 58-at kapott.


Címkék: radikalizmus