Csáky: Jelenleg Abszurdisztánban élünk

2008. november 27. - 14:19 | Külföld
Ha a fogadkozásokat tettek követik, akkor tartja majd előrelépésnek a magyar és a szlovák közjogi méltóságok személyes találkozóit Csáky Pál, az MKP elnöke, aki a nol.hu-nak nyilatkozott. Rámutatott arra is, hogy Ján Slota pártja a politika rossz szelleme, ilyen xenofób tömörülésnek a huszonegyedik század Európájában nincs helye egyetlen kormánykoalícióban sem.

- A révkomáromi magyar-szlovák kormányfői találkozó hozott-e, illetve a két államfő valamint a budapesti és a pozsonyi házelnök jövő heti eszmecseréje hozhat-e némi oldódást a két szomszédország jelenlegi fagyos politikai viszonyában?

- A miniszterelnöki találkozó abból a szempontból sikeres volt, hogy áttört egy falat. Úgy gondolom, a magyar kormány helyesen cselekedett, amikor egy ideig csupán informális párbeszédet folytatott a szlovák partnereivel, kormányfői, külügyminiszteri és kormányalelnöki szinten.  Mostanra azonban a feszültség annyira fokozódott, hogy valóban szükség volt a tárgyalásokra. Nagy áttörést a három nap alatt előkészített kormányfői találkozótól naivitás lett volna elvárni, de a tárgyalást mégis fontosnak tartom, mert mindkét politikus egymásnak és nyilvánosan, élő tévéadásban is kifejtette az álláspontját. Gyurcsány Ferenc egyértelműen közölte azokat a témákat, amelyekkel mindenképpen foglalkozni kell. A soron következő két eszmecsere akkor lehet eredményes, ha az államfők és a házelnökök is a maguk hatáskörében cselekednek majd. Egyértelműen arra van szükség, hogy a szlovák kormány önreflexiót gyakoroljon és európai értékrend alapján tevékenykedjen. Előrelépés csak ilyen gyökeres változás után várható.

- Idáig viszont csak fogadkozások hangoztak el, amelyek értékét csak a tettek határozzák meg. Bízik-e ilyen előrelépésben?

- Igen. Nekünk a jelenlegi helyzetben a kis előrelépés is nagy siker. Ilyen lehet tankönyvügy. Nálunk évtizedeken át az a szokásjog érvényesült, hogy a nemzetiségi tankönyvekben a diákok anyanyelvén tüntették fel a helység-és a földrajzi neveket. Ezt a természetes gyakorlatot először Vladimír Meciar országlása idején igyekeztek megváltoztatni, s most ismét ilyen törekvésekkel szembesülünk. Mindkét esetben az oktatási miniszter a Szlovák Nemzeti Párt jelöltje volt. Jogállamban a helyztet úgy kell megoldani, hogy törvénnyel vetünk gátat az ilyen képtelen törekvéseknek. Egyébként néhány héttel ezelőtt nemcsak az oktatási miniszter, hanem még a szlovák államfő is azt hangoztatta, hogy a keveréknyelven megírt tankönyv rendben van, mostanra viszont megváltozott a helyzet. A szlovák képviselők és más poltikusok közül már sokan támogatják az MKP indítványát. Ezért is úgy gondolom, hogy volt és van értelme érvelni, kiállni ezért a számunkra különösen fontos ügyért.

- Megalapozottnak tartja ezt a derűlátását? Ugyanis Robert Ficót két koalíciós partnere sem támogatja, s éppen beszélgetésünk időpontjában utasította el a szlovák kormány az oktatásügyi miniszter indítványára az MKP tervezetét!

- Ezekben a napokban tárgyalásaink során arra törekszünk,  hogy parlamenti többséget hozzunk létre terveztünk támogatása érdekében. Egyébként valóban meglepő, hogy Vladimír Mečiar kormánypártja  vetélkedik Ján Slotáékkal. Ugyanis a Szlovák Nemzeti Párt elnöke beleegyezne abba, hogy kétnyelvűek legyenek a megnevezések, ahhoz viszont ragaszkodik, hogy első helyen a szlovák név legyen, s azt ragoznák a magyar nyelv szabályai szerint, ami számunkra elfogadhatatlan. Normális körülmények között ez a vita abszurd, mert itt szakmai és nem politikai kérdésről van szó, amint azt a két kisebb szlovák koalíciós partner igyekszik beállítani. Nem lehet hát keveréknyelven tanítani a diákokat.  A lényeg viszont az, hogy  Robert Fico vezette Smer az ellenzékkel együtt végül támogathatja a törvénytervezetünket. Miután a téma nem a kormányprogram része, ez a megoldás nem minősülne a koalíciós szerződés megszegésének. A többi majd rövidesen elválik a pozsonyi parlamentben.

- Hannes Swoboda az európai szocialisták egyik osztrák vezetőjeként kiemelt figyelemmel követi a szlovák-magyar politikai kapcsolatokat. A minap úgy vélekedett, hogy a Magyar Koalíció Pártja is több érzékenységet tanúsíthatna a pozsonyi politikusok és a szlovákság kételyei, kifogásai iránt. Mit szól ehhez?

- A teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy éppen ő szorgalmazza leginkább, hogy a Smert jövőre vegyék fel teljes jogú tagként az európai szocialisták közé, mert jelenleg csak megfigyelői státusza van a második legerősebb európai parlamenti frakcióban. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy az esetleges kedvező döntés a baloldali frakció dicsőségére válna, mert két éve Robert Fico nem volt rákényszerülve arra, hogy Ján Slota pártját bevegye a kormánykoalícióba, mert más megoldások is adódtak. Ezért nem tartom helyesnek az európai szocialistáknak egyfajta szerecsenmosdatását, vagyis hogy elfogadhatóvá tegyék a Smer két évvel ezelőtti döntését, holott az lenne az egyetlen lépés, ha világossá tennék számukra: kedves szlovák barátaink, hibát követtetek el, mert tapasztalatlanok voltatok, ezért vettétek be ezt a jelenlegi Szlovák Nemzeti Pártot, de többször ilyesmi nem fordulhat elő. Mi nyitottak vagyunk a tárgyalásokra. Helyreállt a napi kapcsolatunk szlovák ellenzéki partnereinkkel, személy szerint Mikulás Dzurinda és Pavol Hrušovský pártelnökökkel is, időről időre tárgyalunk a házelnökkel, nemrég levelet írtam Robert Ficónak találkozót kérve tőle, rajtunk tehát semmi sem múlik.

- Az osztrák politikus egyik neuralgikus pontnak a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának tevékenységét, főleg azt a márciusban hozott országgyűlési határozatot tartja, amely intézményesítette ezt a fórumot. A pozsonyi parlament tudvalévően emiatt bírálta a Magyar Koalíció Pártjának képviselőit, mert eljárnak erre a fórumra, de az Országgyűlést is. Nem kellene javasolniuk Budapestnek, hogy gondolják végig: nincs-e alapja ezeknek a szlovák aggodalmaknak?

- Ennek a fórumnak a tevékenységében semmi rosszat nem látok. Egyetlen más ország sem emelt kifogást a KMKF ellen. Ha Szlovákiának bármlyen fenntartása van, azt tárgyalásokkal kell megoldani, nem pedig parlamenti határozattal, előtte pedig magyarellenes hisztériával, amely a kérdés megvitatása során a pozsonyi parlamentben tört ki, ahol a képviselők mintegy tizenöt százaléka primitív hangnemben, sértően nyilatkozott a magyarokról, Magyarországról és a Magyar Koalíció Pártjáról. A szlovák ellenzék becsületére legyen mondva, hogy ezt a határozatot nem szavazták meg. Előtte még Szili Katalin házelnök asszony és azután a Magyar Koalíció Pártja is javasolta, hogy a parlamenti határozat előtt tárgyaljon a két fél, de ezt a szlovák kollégák nem fogadták el. Egyébként ez a vitatott ügy is nyilván napirendre kerül a magyar és a szlovák házelnök, valamint a két államfő találkozóján.

- Azt viszont még a tárgyilagos szlovák média és magyarellenesnek semmiképpen sem nevezhető értelmiségiek is bírálták, hogy Duray Miklós részt vett az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén, az egyik magyarországi napilapban az Európai Unió védelmi gyámságát sürgette a felvidéki magyarság számára. Miként vélekedik erről?

- Mindkét országban sokkal nagyobb súlyt adnak ezeknek a kijelentéseknek, mint amilyenek a valóságban. Úgy gondolom, hogy Duray Miklós nem viselkedett minden részletében helyénvalóan. Védhatalmi státuszról alkotott elképzelése nem szerencsés. Aki ilyeneket mond, az nem is ismeri az európai viszonyokat, az unió belső mechanizmusát. Az  érzékeny és mostanság kiélezett szlovák-magyar viszonyt minden megnyilatkozásnál figyelembe kellene venni. Ezért az elmúlt három-négy hétben többször nem álltam a magyarországi média rendelkezésére, mert úgy éreztem, hogy bármit mondanék, az a szlovák oldalon akár irracionális reagálást is válthatna ki, s megint lett volna ok arra, hogy támadjanak minket vagy engem. Néha ugyanis úgy érzem, hogy Abszurdisztánban, orweli világban élünk, ahol a jelenlegi kormányalelnök például az autonómia, aztán a Kárpát-medence kifejezések betiltását szorgalmazta, legközeleb talán a Nagy Magyar Alföld használatát tiltja majd meg.

- Lát-e ebből a helyzetből kiutat?

- Szlovákiában továbbra is nagy Robert Ficónak és pártjának a támogatottsága, de ezt a népszerűségét a pénzügyi válság és az euró jövő januári bevezetése megnyirbálja majd. Nehéz előre látni, hogy a szlovákiai pártoknak mekkora lesz 2010-ben a politikai ereje. Mi abban bízunk, hogy az MKP magyar, továbbá szlovák és más nemzetiségű szavazói hűek maradnak hozzánk, s így jelentős koalíciós potenciállal ruházhatnak fel bennünket. A második szlovákiai feladat a jelenleginél sokkal jobb, tehát más koalíciót összehozni. Szlovákia önállósulása óta egyfajta politikai váltógazdaság zajlik, ami annyit jelent, hogy vagy mi vagyunk a kormánykoalícióban vagy pedig a Szlovák Nemzeti Párt. Ha mi legközelebb bekerülünk, akkor nyilván Ján Slotáék kimaradnak, s ez már ötven százalékos siker. Nekem nincs velük szemben semmiféle fóbiám. Több mint száz évvel ezelőtt ezt a pártot neves szlovák értelmiségiek alapították, akik különbséget tettek a magyar uralkodó osztály és a magyarság között. Ma ezt az intelektuális szintet és politikai értékrendet hiába keresnénk ebben a politikai tömörülésben, amely jelenleg a szlovákiai politika rossz szelleme, amely hat az összes szlovák parlamenti pártra. Bizonyos körülmények között még a legerősebb kormánypártra, a Smerre is, amely olykor szintén vetekszik velünk, hogy ki a nemzetibb, ki a nagyobb patrióta. Az utóbbi kapcsán úgy vélem, hogy országunkban a magyar és a szlovák patrióta békésen élhet egymás mellett, ha mindannyian saját nemzetünk értékeit igyekszünk gyarapítani. A gondok akkor kezdődnek, ha akadnak, akik ezt a másik kárára akarják megtenni. Ezért nincs helye a huszonegyedik század Európájában a kormányban olyan xenofób tömörülésnek, mint amilyen a Szlovák Nemzeti Párt.

Szilvássy József