Dokumentumfilm a magyarországi németek elhurcolásáról

2009. február 21. - 17:03 | Külföld
A magyar történelem egyik legsötétebb foltja a második világháborút követő malenkij robot. Elsők között a hazai németek tízezreit hurcolták el kényszermunkára a Szovjetunióba, fosztották meg hazájuktól és becsületüktől. E szégyenletes időszakról látható összeállítás a Sírjaik hol domborulnak? című műsorban.

A Magyar Televízió Sírjaik hol domborulnak? című dokumentum műsorának keddi adását a Szovjetunióba szállított német nemzetiségűek szenvedésének szenteli. A történet közvetlenül a második világháború befejezése után kezdődött. Alig hallgattak el a fegyverek Magyarországon, a megszálló szovjet hatóságok - a jóvátétel részeként - erőszakkal szállítottak magyar állampolgárokat a Szovjetunióba. A malenkij robot néven elhíresült akciót a Vörös Hadsereg 1944. december 22-én kiadott 0060 számú parancsa alapján kezdték el az év végén. Először a német nemzetiségű magyar állampolgárok kerültek be a transzportokba, később a szovjetetek béketárgyalási pozícióinak erősödésével válogatás nélkül fogdosták össze az embereket. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány tehetetlenül nézte több tízezer ember elhurcolását.

„A parancs kiadásával egy időben, karhatalmi segítséggel kezdték elindítani a transzportokat – emlékezik az agyonhallgatott korra Kalász Márton író, aki gyermekként élte át az eseményeket. Két hónap alatt 35 ezer német anyanyelvű polgárt hurcoltak el, akiknek jelentős része soha nem jött vissza. A malenkij robot egyben a német kitelepítések nyitánya volt, később még 250 ezer német anyanyelvű magyar állampolgárt hurcoltak el az országból.”

A dokumentumfilm a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rátkán és a Pest megyei Kismaroson történteken keresztül idézi fel a nehéz időket. Rátkán 280 ember sorsáról mesél Birk József falukutató, a Kismarosról származó 60 német lakos kálváriáját pedig a filmben is nyilatkozó Varga Orsolya egyetemista interjúkötetéből ismerhetjük meg.

A képlet szinte ugyanaz: a kollektív bűnösség jelszavával gyűjtik össze a 15-50 év közötti embereket. Vannak, akik ellenségeiknek köszönhetik elhurcolásukat, és vannak, akiknek a vagyonára vetett szemet valaki. Rátkán a lakosokat népszámlálásra hívták az iskolába, majd szovjet alakulatok vették körül az épületet, ahonnan marhavagonban szállították el az embereket a donyeci bányavidékre.

A visszatérők nehezen tudták feldolgozni a történteket, a trauma emléke generációról generációra szállt. Sok családban még ma is tabunak számít e kor, amiről 60 év elteltével sem szívesen nyilatkoztak a túlélők.

mti/para


Címkék: kitelepítés, svábok