A cseh alkotmánybíróság Lisszaboni Szerződés ügyében folyó ülése a Beneš-dekrétumokról szól
Az alkotmánybíróság kedden délelőtt a dél-morvaországi Brnóban, a taláros testület székhelyén megkezdte a beadvány megvitatását, s a kifogás elhangzása után néhány percre megszakította ülését, majd úgy döntött: a vád alaptalan, ezért elutasította.
Jiří Oberfalzer szenátor a 17 tagú szenátori csoport nevében azzal indokolta a kifogást, hogy Rychetsky az ülés előtt találkozott a prágai német nagykövettel, akivel megtárgyalta a beadványt, s így úgymond megsértette a bírói pártatlanságot. Az ügy további résztvevőinek - államfői hivatal, szenátus, képviselőház, kormány - nem volt kifogásuk a testület tagjaival kapcsolatban.
Václav Klaus államfő a várakozásokkal ellentétben nem jelent meg a tárgyaláson, őt az elnöki iroda vezetője Jirí Weigl képviseli. A képviselőházat és a szenátust a testület elnöke Miroslav Vlček és Přemysl Sobotka képviseli, míg a kormány nevében Stefan Füle, az európai ügyek minisztere van jelen.
Csehország az Európai Unió 27 tagállama közül az egyetlen, amely még nem ratifikálta a Lisszaboni Szerződést. A parlament két háza ugyan jóváhagyta a dokumentumot, de a ratifikációs okmányt Václav Klaus nem hajlandó aláírni.
Az államfő ugyanakkor a közelmúltban újabb feltételt szabott: csak akkor írja alá a dokumentumot, ha Csehország Nagy-Britanniához és Lengyelországhoz hasonlóan kivételt kap a szerződéshez csatolt uniós emberi jogi charta hatálya alól. Klaus szerint csak így lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után kitelepített szudétanémetek esetleg visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat.
A cseh államfő követelését Szlovákia is magáévá tette. Robert Fico kormányfő kijelentette: Szlovákia is utódállama Csehszlovákiának, a Beneš-dekrétumok a szlovák jogrendnek is részét képezik, s Pozsony nem engedheti meg, hogy kevésbé legyen védve az esetleges magyar követelésekkel szemben, mint Prága a német követelések ellenében.
Az EU svéd elnöksége javasolta: a cseh követelés okozta problémát úgy oldják meg, hogy a megfelelő helyen Nagy-Britannia és Lengyelország mellé írják oda a Cseh Köztársaság nevét is. Szlovákiával a svédek nem foglalkoztak.
A cseh közvélemény a Lisszaboni Szerződés ügyében megosztott. A kulturális és tudományos élet számos ismert képviselője hétfőn nyílt levelet intézett Klaushoz, amelyben felszólították: írja alá a dokumentumot, vagy mondjon le.
"Meggyőződésünk: miután a Lisszaboni Szerződést jóváhagyta a cseh kormány és a parlament két háza, az elnöknek nincs joga halogatni az aláírást, illetve újabb feltételeket támasztani" - olvasható a petícióban.
mti/para
