A csehek és a szlovákok nem mentesülhetnek az emberi jogok chartájának a hatálya alól

A fideszes képviselők nem fognak megszavazni ilyen tartalmú dokumentumot, sem az EP-ben, sem az Országgyűlésben - tette hozzá.

Szájer felhívta a figyelmet arra: Václav Klaus cseh elnök azért követeli országa számára ezt a mentességet az EU-t megreformáló Lisszaboni Szerződés cseh ratifikációs okmányainak aláírása fejében, mert el akarja kerülni, hogy a szerződéshez kapcsolódó alapjogi charta alapján fel lehessen lépni olyan jogsértések miatt, amelyeket az úgynevezett Benes-dekrétumok nyomán követtek el a II. világháború után Csehszlovákiában.

A szóban forgó dekrétumok kimondták a németek és a magyarok kollektív bűnösségét, megfosztották őket állampolgárságuktól, elkobozták vagyonukat, és jelentős részüket kiűzték az országból.

Szájer tudomása szerint a csütörtök-pénteki EU-csúcstalálkozó előkészítése során olyan nyilatkozaton dolgoznak, amely szerint Csehország - és esetleg Szlovákia - mentességet fog kapni az alapjogi charta hatálya alól. Ezt a mentességet minden tagországban és az EP-ben is meg kell majd erősíteni. Azért, hogy most ne kelljen újranyitni a Lisszaboni Szerződés - Csehország kivételével már mindenütt lezárt - ratifikációs folyamatát, a mentesítésről szóló, jogilag is kötelező dokumentumot nem most, hanem egy későbbi alkalommal, valamilyen más dokumentummal együtt terjesztenék a tagországok elé ratifikációra. Ilyen alkalom lehet például az, hogy a várható horvát EU-csatlakozást majd ratifikálni kell minden tagországban.

Szájer szerint azonban a fideszes képviselők nem fognak megszavazni olyan okmányt, amely jogi felmentést ad Csehországnak és esetleg Szlovákiának az alapjogi charta hatálya alól. Mint közölte, ezt az álláspontját személyesen is kifejtette José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének.

mti/para