Klaus többé nem áll a Lisszaboni Szerződés útjába, vagy mégis?

2009. október 30. - 17:33 | Külföld
Václav Klaus cseh államfő már nem támaszt új feltételeket a Lisszaboni Szerződés ratifikációja elé - közölte Radim Ochvat, az elnök szóvivője pénteken délután Prágában.

A cseh köztársasági elnök üdvözölte az Európai Unió brüsszeli csúcsértekezletének döntését, miszerint Csehország mentességet kapott a dokumentumhoz csatolt európai alapjogi charta hatálya alól. Klaus szerint ez egyrészt biztosítja, hogy ne lehessen megkérdőjelezni a Benes-dekrétumokat, másrészt nem csökkenti a szociális jogbiztonság szintjét.

"Az, hogy az alapjogi charta nem lesz érvényes a Cseh Köztársaságban, nem vezet állampolgáraink jogbiztonsági szintjének csökkentéséhez. A charta érvényessége ellenben csökkentené polgáraink szabadságjogait" - áll a nyilatkozatban.

Az államfő megjegyezte, hogy a Lisszaboni Szerződés aláírásával meg kell várnia az alkotmánybíróság állásfoglalását. "Az elért eredményt a maximálisan lehetségesnek tartom, és nem kívánok újabb feltételeket támasztani a Lisszaboni Szerződés ratifikációja elé" - olvasható Klaus nyilatkozatában.

 Csehország az Európai Unió 27 tagállama közül az utolsó, amely még nem ratifikálta a Lisszaboni Szerződést. Klaus a számára kedvező brüsszeli döntést követően csak akkor írhatja alá a Lisszaboni Szerződést, miután az alkotmánybíróság dönt a 17 szenátor beadványáról, akik azt kérték: a testület vizsgálja meg, összhangban van-e a Lisszaboni Szerződés a cseh alkotmánnyal. Az alkotmánybíróság várhatóan november 3-án hozza meg döntését az ügyben.

Felesleges volt?

A szlovák miniszterelnök szerint Csehország a Lisszaboni Szerződés ügyében olyan kivételben egyezett meg az Európai Unióval, amelynek semmi köze a Beneš-dekrétumokhoz.

"A Cseh Köztársaság olyan kivételben egyezett meg az Európai Unióval, amelynek semmi, de abszolút semmi köze sincs a Beneš-dekrétumokhoz" - jelentette ki Robert Fico pénteki pozsonyi sajtóértekezletén.

A brüsszeli csúcstalálkozó döntése szerint Csehország mentességet kap a Lisszaboni Szerződéshez csatolt európai alapjogi charta hatálya alól. Ezt a cseh államfő követelte, aki azt állította: csak így lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után kitelepített szudétanémetek visszakövetelhessék a Beneš-dekrétumok alapján elkobzott vagyonukat.

Az Edvard Beneš csehszlovák államfő nevéhez fűződő, később törvényként funkcionáló dekrétumokkal a kibocsátó szándéka az volt, hogy a náci megszállás hat éve után helyreálljon a jogrend.

A szlovák kormányfő szerint a cseh konzervatív politikusok követelésükkel azt szerették volna elérni, hogy az alapjogi chartában rögzített szociális jogok a cseh állampolgárokra ne vonatkozhassanak.

"A csehek mindössze azt érték el, hogy állampolgáraik a jövőben a szociális jogokat illetően nem fordulhatnak majd az európai bírósághoz" - jegyezte meg, Prága címére intézve szavait a pozsonyi politikus. Megjegyezte: kormánya nem kívánta másodosztályú európai polgárokká tenni a szlovákokat, így nem csatlakozott a cseh követeléshez.    

Fico szerint Szlovákia sikeresebb volt, mert az Európai Unió csúcstalálkozójának eredményeit rögzítő jegyzőkönyvbe sikerült felvétetnie annak értelmezését, hogy miként viszonyul egymáshoz az uniós jogrend és az egyes tagállamok nemzeti jogrendje.

"Ennek alapján egyértelmű, hogy a Benes-dekrétumok a szlovák, s nem pedig az uniós jog részei, s az alapjogi charta nem vonatkozik rájuk" - szögezte le a kormányfő.

"Ezzel egyszer s mindenkorra sikerült lezárnunk a politikai vitákat a Benes-dekrétumokról" - fejtette ki Fico. Leszögezte: a Beneš-dekrétumok "továbbra is érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok", úgy, ahogy azt a szlovák parlament tavalyi nyilatkozata is rögzítette.

Szélsőjobboldali petíció

Több mint 20 ezer európai polgár által aláírt petíciót adtak át pénteken Prágában a cseh államfőnek, amelyben arra kérik, hogy ne írja alá a Lisszaboni Szerződést.

A petíciós íveket Kent Ekeroth, a Svéd Demokraták nevű szélsőjobboldali párt elnöke, az aláírásgyűjtés kezdeményezője hozta el Prágába. "Reméljük, hogy erős marad, és nem írja alá" - mondta újságíróknak Ekeroth. Szerinte a Lisszaboni Szerződés "nem demokratikus", mert korlátozza az európai nemzetek jogait és függetlenségét.

"A kezdeményezés nagyon szép példája annak, hogy az Európai Unió tagállamainak polgárai érdeklődnek az integrációs folyamat iránt, s lehetetlennek tartják, hogy mindez csak az elitek részvételével folytatódjon" - jelentette ki Ladislav Jakl, az elnök legfőbb tanácsadója, amikor átvette a petíciós íveket.

"Az elnök úr örül, hogy a téma végre széleskörű vita tárgyává vált" - tette hozzá Jakl. Hangsúlyozta: Klaus számára nagyon fontos az európai polgárok támogatása. "Ez egyben bizonysága annak, hogy Václav Klaus nincs egyedül" - húzta alá. A petíciót legnagyobb részt brit és cseh állampolgárok írták alá. Kent Ekeroth azt mondta: az akciót folytatják, céljuk, hogy 100 ezer aláírást gyűjtsenek össze.

MTI/para