Nem tetszik a cseh szakszervezeteknek, hogy az EU kielégítette Klaust

2009. október 30. - 12:59 | Külföld
Nem tetszik a cseh szakszervezeteknek, hogy az Európai Unió csúcstalálkozója kivonta Csehországot a Lisszaboni Szerződéshez csatolt uniós alapjogi charta hatálya alól.

Az Európai Unió chartájában több a garancia, mint a cseh jogrendben, a szociális jogok jobban és erősebben vannak jelen. Különösen ami a szakszervezetek tárgyalási pozícióit és a szakszervezetekbe tömörülést illeti" - jelentette ki Milan Stech, a Cseh-Morva Szakszervezeti Szövetségek Konföderációjának (CMKOS) elnöke pénteken Prágában.

Stech szerint Klaus követelését valójában nem a Benes-dekrétumok indokolták, hanem az a szándék, hogy az alapjogi chartában garantált szociális jogok ne kerülhessenek be a cseh jogrendbe. Megjegyezte: Klaus a kilencvenes évek eleje óta mindig ellenezte, hogy a munkavállalók jogai és a szakszervezeti jogok erőteljesebben megjelenjenek a cseh jogrendben.

"Csorbulni fog az állampolgári jogok - köztük az alkalmazotti jogok - biztosítása, ha nálunk (Csehországban) nem lesz érvényes az ezt tartalmazó alapjogi charta" - vélekedett a szakszervezeti vezető. Hangsúlyozta: a cseh szakszervezetek már jó egy hónapja figyelmeztettek arra, hogy másodrendű európai állampolgárokká válnak a csehek, ha náluk nem lesz érvényes az alapjogi charta.

Jan Fischer miniszterelnök szerint az aggodalom alaptalan. "Mély meggyőződésem, hogy a cseh állampolgárok jogvédelme szociális téren nem sérül. Ezt a cseh törvények jól kezelik" - hangoztatta  Fischer Brüsszelből a cseh közszolgálati televíziónak nyilatkozva. Elismerte azonban, hogy a kérdésnek van "más értelmezése" is, és ilyen aggályok valóban léteznek Csehországban. Hozzátette, hogy a problémát meg kell majd vitatni a szakszervezetekkel, s a közvéleménynek is meg kell  magyarázni a dolgokat.

A szakszervezetek véleményét osztja Michael Kocáb emberi jogi miniszter is. A Právo című baloldali lapnak adott interjújában nyilvánosságra hozta, hogy éppen ilyen megfontolások miatt a szerdai rendkívüli kormányülésen nem szavazta meg a miniszterelnök brüsszeli mandátumát.

"Két okom volt erre. Egyrészt nem tudtam egyetérteni azzal, hogy Klaus ilyen későn fogalmazott meg egy újabb feltételt. A második ok pedig az a jogvédelem, amelyet az alapjogi charta nyújt nekünk" - nyilatkozott a lapban a miniszter, megjegyezve, hogy a jogvédelmet hivatala rendkívül fontosnak tartja.

mti/para