Készül a közös szlovák-magyar történelemkönyv

Azt kell nézni, ami összeköt, nem azt, ami elválaszt - jelentette ki Peter Weiss, Szlovákia budapesti nagykövete azon a kétnapos konferencián, amely csütörtökön kezdődött Balassagyarmaton. A tanácskozáson a készülő magyar-szlovák közös történelemkönyv anyagát mutatják be a mintegy 200 résztvevőnek.
A Közös múltunk - értékekkel és konfliktusokkal. Magyar és szlovák múltértelmezés című konferencián Peter Weiss azt hangsúlyozta, hogy Magyarország és Szlovákia szomszéd, partner és szövetséges. A többi nemzethez hasonlóan azonban csak a jövőbe nézve, "a múlt szorításából kiszabadulva" lehetséges a fejlődés. "Azt kell néznünk, ami összeköt, nem azt, ami elválaszt" - mondta.     Emlékeztetett, hogy francia-német viszonylatban létezik ilyen közös történelemkönyv. A magyar és a szlovák szakemberek munkáját nagyra értékelve reményét fejezte ki, hogy a következő tanévben a diákok már kezükbe is vehetik a történelemkönyvet.

Heizer Antal, Magyarország pozsonyi nagykövete pozitív példának nevezte a magyar és a szlovák történészek együttműködését. Hangsúlyozta ugyanakkor a politika felelősségét is, mint mondta, az ilyen jellegű munkát mind anyagilag, mind erkölcsileg támogatni kell. Utalt a szeptember 10-i szécsényi magyar-szlovák miniszterelnöki találkozón elfogadott nyilatkozat egyik pontjára, amely szerint együttműködési tanácsot és pénzügyi alapot hoz létre a két ország. Ez lehetőséget teremt a könyv kiadásának fedezésére is - mutatott rá. Hozzátette: "Le kell zárni a vitás kérdéseket, a gond csak a példányszám meghatározása legyen". 

A mintegy kétszáz megjelentet Tyekvicska Árpád, a rendezvény egyik szervezője, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója köszöntötte. Azt mondta, Mikszáth Kálmánnál szebben senki nem fogalmazott a két nép hosszú együttéléséről: "ha A jó palócok és a Tót atyafiak novelláiban felcseréljük a neveket, akkor is minden olvasó számára érthető lesz a másik öröme, bánata" - mondta. "Nem vállveregetésre jöttünk össze" - tette hozzá, a mai helyzetben őszinteség kell.

A Besztercebányai Önkormányzati Kerület elnöke, Milan Murgaš úgy fogalmazott: "A történelem a bölcsesség tanítómestere. Ha ezt megszívleljük, akkor nem követjük el az elődök hibáit." Kitért az önkormányzati kerület és Nógrád megye fejlődő kapcsolataira és reményét fejezte ki, hogy ezek a közeljövőben elmélyülnek.  

Balla Mihály (Fidesz), a parlament külügyi bizottságának tagja kiemelte, "mindegy, hogy a közös nyelvet magyarul vagy szlovákul találjuk meg". Szólt ugyanakkor arról is, hogy akadnak olyan kérdések, "amelyek mellett nem mehetünk el, ilyen a szlovák nyelvtörvény is", amely a határokon túl élő magyarokat hátrányosan érinti, "mi pedig nem hagyhatjuk őket magukra". Arra kérte a szlovákokat, hogy ezt értsék meg. Hangsúlyozta, a kölcsönös tiszteletet feltételezve meg kell találni azokat a pontokat, amelyek a két államot és a határ menti régiókat összekötik. 

Szarka László, a komáromi Selye János Egyetem dékánja, a tankönyvet előkészítő bizottság magyar társelnöke a történelemértelmezés kérdéseiről beszélt. Azt mondta: "A múltunk közös (...), de a nemzeti történelem mégis más". A nemzetállam stabil képződmény, még jó ideig fenn fog maradni az Európai Unióban is - fűzte hozzá.
Štefan Šutaj, a Szlovák Tudományos Akadémia Kassai Társadalomtudományi Intézetének igazgatója, a történészbizottság társelnöke azt hangsúlyozta: a történelemoktatásban nagy szükség lenne arra, hogy a gyerekek megismerjék szűkebb pátriájuk történetét is, hiszen csak a így alakulhat ki a kötődés lakóhelyükhöz.

A kétnapos konferenciát a Nógrád Megyei Levéltár, a Füleki Vármúzeum, az Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Szlovák Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézete szervezésében tartják.