Balázs Péter Berlinben a szlovák-magyar viszonyról is értekezett

2009. december 12. - 09:37 | Külföld

A szeptember végi németországi parlamenti választások, illetve az új kormány megalakulása óta az első hivatalos kétoldalú kapcsolatfelvételre került sor pénteken Berlinben a német és a magyar külügyminiszter között. Balázs Péter folytatná az intenzív politikai párbeszédet.


Berlini látogatása során a miniszter elsősorban a magyar külpolitikai legfontosabb célkitűzéseiről tartott előadást a Német Külpolitikai Társaságban(DGAP), ugyanott. A főként külpolitikai kutatásokkal, illetve elemzésekkel foglalkozó, a politikától független társaság szakértői és a nemzetközi sajtó képviselői előtt Balázs Péter a  szomszédsági kapcsolatok ápolását kiemelkedő fontosságúnak nevezte. Utalt a közös  kormányülések jelentőségére és mindenekelőtt a Horvátországgal, Szlovéniával, Ausztriával,  valamint Romániával kialakított szoros kapcsolatokat emelte ki. Úgy értékelte, hogy Szerbiával is  jól, pozitív irányban fejlődnek a kapcsolatok, a kisebbségi nyelvhasználatról azonban átmenetileg problémák merültek fel Ukrajnával, ezeket tisztázni kívánja.

A miniszter  emlékeztetett arra, hogy Szlovákiával alakultak ki hasonló problémák, amelyeket a két miniszterelnök vasszécsényi találkozóján elfogadott közös nyilatkozat szellemében kívánunk rendezni. A nyilatkozat által tartalmazott 11 ponttal kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy csak az első kettő utalt a tényleges problémákra, míg a többi az előrelépésre irányuló javaslatokat foglalta magában. Utalt arra, hogy a magyar államfő szlovákiai látogatásának megtagadása mind Magyarország, mind az EU számára elfogadhatatlan, de úgy értékelte, hogy azóta diplomáciai csatornákon sikerült enyhíteni a feszültséget. A szlovák nyelvtörvény problémáját még nyitottnak véli. Szerinte minden az alkalmazástól, illetve a további szlovák lépésektől függ. A kisebbségek védelmét, illetve támogatását a mindenkori magyar kormány - alkotmányban foglalt - kötelességének nevezte.

Balázs Péter elmondta, hogy Magyarország nagy súlyt helyez a januártól esedékes, közös spanyol-belga-magyar uniós elnökségre. Egy kérdésre válaszolva úgy  vélte: nem okozna gondot, ha közben Magyarországon kormányváltásra kerülne sor, az uniós elnökséget ugyanis a parlamenti pártok - köztük az MSZP és a Fidesz - közösen készítik elő.

Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy sikerült eredményeket elérni a gazdaság konszolidálásában. A kormány 2010-ben már 4 százalék alatti költségvetési hiánnyal számol, ami az egyik legjobb uniós bizonyítvány lenne. Továbbá annak a reménynek adott hangot, hogy 2011-ben már megindulhat a gazdasági növekedés, az eurót pedig nem később, mint 2012-ben bevezetheti Magyarország.

A Jobbikkal kapcsolatban - az újságírók érdeklődésére - a miniszter elmondta, hogy szélsőjobboldali pártról van szó. A párt európai parlamenti választási szereplésével kapcsolatban kifejtette: az emberek nincsenek tudatában a szavazás következményeinek. Kérdésesnek nevezte, hogy a tavaszi parlamenti választásokon nagyobb részvétel esetén milyen lesz ez a reagálás.  A Jobbik előretörését a külügyminiszter Magyarország számára szégyennek nevezte.

mti/para