Klímacsúcs: Koppenhágai Egyezmény lesz a csúcs záródokumentuma

2009. december 19. - 14:58 | Külföld
A koppenhágai ENSZ klímakonferencia szombati plenáris ülésén a 193 delegáció "tudomásul vette" az előző éjjel mintegy 30 ország részvételével kidolgozott zárónyilatkozatot, amely a kiszivárgott információk szerint a Koppenhágai Egyezmény címet viseli.

Az egyezmény a szombat délutáni értesülések szerint a "közös, de különböző mértékű" felelősség elvéből indul ki, vagyis a fejlődő országok nyomására elismeri, hogy a klímaváltozás megfékezése ugyan közös feladat, de a jelenség kialakulásáért jórészt az iparosodott államok felelősek a légkörbe kibocsátott nagy mennyiségű üvegházhatású gáz révén.

A klímavédelmi harc konkrétan a globális üvegházgáz-kibocsátás nagymértékű csökkentését jelenti, célja pedig az, hogy az általános felmelegedés ne haladja meg a 2 Celsius fokot. 2015-ben ismét át kell tekinteni a kérdést, és meg kell vizsgálni, hogy lehetséges-e még szigorúbban, a kis szigetállamok igényeinek megfelelően 1,5 Celsius fokban korlátozni az általános felmelegedést - áll a javaslatban.

Az egyezményben részes államoknak "együttműködésre kell törekedniük, hogy a kibocsátás globális és nemzeti szinten is a lehető leghamarabb tetőzzön", azaz minél hamarabb csökkenésnek induljon. A részes államok ugyanakkor "elismerik, hogy a fejlődő országokban hosszabb idő elteltével következik be a tetőzés", és figyelembe veszik, hogy ezekben az országokban "elsőbbséget élvez a gazdasági növekedés és a szegénység elleni küzdelem."

A szöveg leszögezi, hogy a "fejlődő országok számára megfelelő, előre tervezhető és fenntartható pénzügyi és technológiai támogatást szükséges biztosítani az (éghajlatváltozáshoz való) alkalmazkodást célzó programok végrehajtásához."

A kiszivárgott dokumentum melléklete rögzíti, hogy a 2010-2012 közötti időszakra az Európai Unió 10,6 milliárd dollárt, Japán 11 milliárd dollárt, az Egyesült Államok pedig 3,6 milliárdot ajánl fel, az egyezmény 8. pontjában pedig az áll, hogy a fejlett országok közössége együttesen 30 milliárd dollár nagyságrendben tett támogatási ígértet az említett 3 éves periódusra vonatkozóan.

A fejlett, iparosodott államok hosszabb távú célkitűzése az, hogy "2020-tól közösen előteremtenek évi 100 milliárd dollár értékű forrást a fejlődő országok szükségleteinek fedezésére" - áll a dokumentumban.

Az egyezmény részesei kötelezettséget vállalnak arra, hogy 2010. január 31-ig meghatározzák kibocsátás-csökkentési céljaikat nemzeti vagy nemzetközi szinten. A vállalások teljesítését és az iparosodott államok támogatásainak felhasználását átláthatóvá kell tenni és ellenőrizni kell.

A fejlődő államok az egyezmény-tervezet szerint minden második évben felülvizsgálják klímavédelmi programjaikat és jelentést tesznek az ENSZ-nek. Ezzel kapcsolatban a dokumentum rögzíti, hogy "tiszteletben kell tartani az egyes államok nemzeti szuverenitását," a külföldi támogatással végrehajtott programokat ugyanakkor nemzetközi szabványok szerint szükséges ellenőrizni. A dokumentum ezzel lényegében a kínai álláspontnak megfelelően nemzeti keretek között hagyja a klímavédelmi programok ellenőrzését. Korábban a fejlett államok - az Egyesült Államokkal az élen - azt követelték a pekingi vezetéstől, hogy tegye lehetővé a külső ellenőrzését.

(MTI)