Német mintára rendeznék Koszovó ügyét

2010. március 2. - 19:59 | Külföld
A nyugatnémet-keletnémet államközi kapcsolatokat rendező 1972-es alapszerződés mintájára rendezhetik a koszovói-szerb viszonyt - vált ismertté hétfő este francia diplomáciai forrásból Bernard Kouchner francia külügyminiszter belgrádi és pristinai látogatása után.

Az elképzelés alapjául szolgáló okmányt 1972 decemberében írta alá a Német Szövetségi Köztársaság - vagyis Nyugat-Németország - és a szovjet tömbhöz tartozó Német Demokratikus Köztársaság.

A párhuzam - amelyben Szerbia az NSZK-nak, Koszovó pedig az NDK-nak feleltethető meg - azért is megállhatja a helyét, mert a dokumentum úgy rendezte az NSZK és a Bonn által addig el nem ismert NDK viszonyát, hogy Nyugat-Németország formálisan nem ismerte el a szocialista államot. Az alapszerződés ugyanakkor rendezte a két állam egymás mellett élésének sok gyakorlati kérdését.

Mint azt Nemes János a Változó Világ című ismeretterjesztő sorozat 48. részében leírta, a hathavi tárgyalások után tető alá hozott német alapszerződés kimondta, hogy „mindkét államnak fennhatósága saját állami területére korlátozódik. Mindkét állam bel- és külügyekben tiszteletben tartja egymás függetlenségét és önállóságát.”

A szerződés sérthetetlennek nyilvánította a belnémet határokat. Ezzel államhatárnak minősítette az NDK és az NSZK között húzódó határvonalat, amelyet Bonn addig makacsul „zónahatárnak” titulált. Az alapszerződés elfogadásával az NSZK lemondott arról a megalakulása óta hangoztatott igényéről, hogy egyedüli jog szerinti képviselője a németségnek. Ezzel semmi sem maradt abból a bonni külpolitikai doktrínából, amelynek értelmében az NSZK csak azokkal az országokkal volt hajlandó diplomáciai kapcsolatba lépni, amelyek nem ismerték el az NDK-t.

Az alapszerződésben a felek nem tudtak megállapodásra jutni az állampolgárság kérdéséről. Az NDK szerette volna a megállapodásban rögzíteni, hogy két német, NSZK- és NDK-állampolgárság van, Bonn azonban nem ment bele ebbe a megoldásba. Ragaszkodott ahhoz, hogy az NDK lakói továbbra is igényt tarthassanak a nyugatnémet állampolgári jogokra.

Az alapszerződés megkötése nyomán, 1974 júniusában az NSZK állandó képviseletet nyitott Kelet-Berlinben. A képviselet elnevezéssel Bonn megkerülte azt, hogy hivatalosan felvegye a diplomáciai kapcsolatot a másik Németországgal.

Az alapszerződés létrejötte után felgyorsult az NDK önálló államként való nemzetközi elismerése. Már 1972 decemberében az addigiakon kívül további 20 ország lépett diplomáciai kapcsolatba az NDK-val, köztük a semleges Svédország, Svájc és Ausztria. 1973-ban ezekhez újabb 13 csatlakozott, köztük már NATO-tag is volt: Olaszország és Hollandia. 1974-ben az NDK megkapta az Egyesült Államok diplomáciai elismerését is. 1978-ig az NDK a világ 123 országával létesített diplomáciai kapcsolatot.

"Franciaország konstruktív és pragmatikus tárgyalópartner. Egy történeti kompromisszum mindig lehetséges" - nyilatkozott az EU-integrációért felelős szerb miniszterelnök-helyettes a francia külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után. Bozidar Djelic megismételte, hogy Szerbia sem közvetve, sem közvetlenül nem fogja elismerni Koszovót, de hozzátette: "nincs igazuk azoknak, akik azt gondolják, túl késő megoldást találni" az egykori szerbiai tartomány helyzetére. Egyeztetni kell, különben nem lehet kompromisszumra jutni - mondta, elismerve, hogy egy kompromisszum "nem fogja kielégíteni teljesen sem az egyik, sem a másik felet".

MTI/para