Sólyom Orbán Viktort jelölte miniszterelnöknek
Az Országgyűlés házszabálya szerint az újonnan megválasztott törvényhozást az államfő a választást követő egy hónapon belüli időpontra hívja össze. A köztársasági elnök ezt a lehető legkorábbi napra tervezi megtenni az április 25-iki második forduló után.
A megválasztott képviselők megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknél nyújtják be.
A parlament alakuló ülését a köztársasági elnök nyitja meg. Ezt követően tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételéről, majd felkéri a legidősebb képviselőt - ő ez alkalommal a fideszes Horváth János lesz - a korelnöki, a négy legfiatalabb képviselőt - most négy jobbikos politikust - a korjegyzői feladatok ellátására.
Az alakuló ülést az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáig a korelnök vezeti.
A házszabály rendelkezései alapján a korelnök és a korjegyzők hivatalba lépése után az országgyűlési képviselők választásáról az Országos Választási Bizottság nevében annak elnöke, a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és technikai lebonyolításáról pedig az illetékes miniszter számol be az Országgyűlésnek.
A jelentések elfogadásáról az Országgyűlés a képviselők eskütétele után határoz.
A beszámolók elhangzása után a korelnök és a korjegyzők megvizsgálják a képviselők megbízólevelének szabályszerűségét. (A korelnök és a korjegyzők megbízólevelét a névsor szerint elsőnek igazolt öt képviselőből álló bizottság vizsgálja meg.) A mandátumvizsgálat eredményéről a korelnök tesz jelentést az Országgyűlésnek. A mandátumokat az Országgyűlés vita nélkül igazolja.
A képviselők a mandátumvizsgálat eredményéről szóló határozat meghozatalát követően - az alakuló ülésen - esküt tesznek és aláírják az esküokmányt.
A képviselőcsoportok megalakulásának bejelentése az eskütételt követően történik meg.
Az alakuló ülésen - az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek indítványára, a korelnök javaslata alapján - titkos szavazással választják meg az Országgyűlés elnökét, alelnökeit és a jegyzőket.
Ha valamelyik tisztségviselő megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, e tisztség tekintetében az alakuló ülésen megismételt szavazást kell tartani.
A képviselőcsoport-vezetők nevének bejelentésével, továbbá az Országgyűlés elnökének és alelnökeinek megválasztásával megalakul a házbizottság. A testület tagjainak névsorát a korelnök az alakuló ülésen ismerteti az Országgyűlés előtt, ezt követően az elnöklést átadja az Országgyűlés megválasztott elnökének.
Az Országgyűlés, megalakulását követően, létrehozza állandó bizottságait.
Az állandó bizottságok száma és feladatköre alapvetően a kormányzat felépítéséhez igazodik. Kötelező létrehozni az alkotmányossággal, a költségvetéssel, a külügyekkel, az európai uniós ügyekkel, a honvédelemmel, továbbá - paritásos bizottságként - a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottságokat.
A hagyományok szerint a parlamentbe jutott pártok az alakuló ülés előtt egyeztetéseket folytatnak a személyi, szervezeti kérdésekről. Ez alkalommal az első ilyen találkozó pénteken lesz az államfő kezdeményezésére és a Köztársasági Elnöki Hivatal képviselőjének jelenlétében.
A frakcióknak az alakuló ülés előtt kell megállapodniuk arról, hogy közösen hívnak-e vendégeket az első ülésre, és dönteniük kell a patkóban elfoglalt helyükről is. (A hagyományok szerint a Fidesz az Országgyűlés elnökének jobbján ül, az MSZP a balján.)
Az idei parlamenti választások eredménye alapján felálló új Országgyűlés öt frakcióval indulhat.
A szabályok szerint a bizottságokban a parlamenti arányoknak megfelelően kell helyet biztosítani a frakcióknak. Állandó bizottságokban legalább egy-egy helyet kell kapniuk a frakcióknak, ettől négyötödös többséggel lehet eltérni.
A köztársasági elnök hagyományosan az alakuló ülés napján teszi meg javaslatát a miniszterelnök személyére.
Minden párt készül a Ház alakuló üléséről szóló egyeztetésre
Várhatóan mindegyik parlamentbe jutott párt képviselteti magát az Országgyűlés alakuló üléséről szóló pénteki egyeztetésen.
A köztársasági elnök a parlamentbe bejutott pártok vezetőinek címzett hétfői levelében javaslatot tett arra, hogy az alakuló ülést előkészítő egyeztetések még ezen a héten, lehetőség szerint pénteken kezdődjenek meg. Az MTI úgy tudja, a pénteki egyeztetésen a Köztársasági Elnöki Hivatalt (KEH) Tari Sándor hivatalvezető képviseli.
A Fidesz kedden azt közölte az MTI-vel, hogy a pártot Lázár János képviseli majd, akit Orbán Viktor pártelnök a képviselőcsoport vezetőjének szeretne felkérni.
Az MSZP-től Lendvai Ildikó leköszönő pártelnök biztosan ott lesz. Mesterházy Attila és Szekeres Imre szintén részt vesz ebben a munkában, de nem tudják, "hányan ülhetnek oda az asztalhoz".
A Jobbik részéről Vona Gábor elnök, Balczó Zoltán EP-képviselő, a párt alelnöke, valamint Pősze Lajos, a párt szakmapolitikai igazgatója lesz ott az egyeztetésen.
A KDNP-t Harrach Péter leendő frakcióvezető és Rubovszky György képviseli majd.
A Lehet Más a Politika (LMP) azt közölte az MTI megkeresésére, hogy várhatóan szerdán döntenek arról, ki képviselje a pártot a megbeszélésen.
A KEH hétfőn közölte, Sólyom László május 14-re tervezi összehívni az Országgyűlés alakuló ülését, feltéve, hogy a parlamenti választásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárások lezajlanak addig. A hivatal tájékoztatása szerint Sólyom László hétfőn levélben fordult ez ügyben az Országgyűlésbe jutott pártok vezetőihez.
A Fidesz-KDNP vasárnap este, a 2010-es országgyűlési választások második fordulóján megszerezte a kétharmados parlamenti többséget. Sólyom László vasárnap este az Országos Választási Központban jelentette be, hogy a lehető legkorábbi időpontra kitűzi az Országgyűlés alakuló ülésének időpontját. Mint mondta, az ország érdeke, hogy minél hamarabb megalakuljon az új kormány. Közölte, a választás eredménye egyértelmű, a győztes párt, a Fidesz-KDNP példátlanul erős felhatalmazást szerzett a következő négy évre.
mti/para
