Önkormányzati választás: Tarolt a Fidesz

2010. október 4. - 07:07 | Külföld
A várakozásoknak megfelelően tarolt a Fidesz az önkormányzati választáson, így az MSZP a tavaszi vereség után most ismét nagyot bukott. A szocialisták a helyhatóságokban betöltött meghatározó szerepüket 2006-ban – nem kis részben az őszödi beszéd és az általa kiváltott zavargások hatására – nagyjából elvesztették, s most a maradék, de még mindig viszonylag jelentős pozícióiktól is búcsút kell venniük.

Alacsony részvétel

A részvételi arány a korábbinál valamelyest alacsonyabb volt, és nem érte el a 47 százalékot sem; négy éve a kiszivárogtatott Gyurcsány-beszéd keltette indulatok miatt a jobboldali ellenzék lényegesen könnyebben aktivizálhatta híveit, és akkor a választásra jogosultak valamivel több mint 53, de még 2002-ben is 51 százaléka járult az urnákhoz. A kormánypártok nagyjából hozták a közvélemény-kutatások által előre jelzett kétharmad körüli szavazatarányt, és ez elég volt ahhoz, hogy a jobboldal a megyei közgyűlésekben mindenütt elsöprő többséget szerzett.

Az erőviszonyokat jelzi, hogy a Fidesz és a KDNP-nek a legtöbb helyen kétharmados a többsége. A parlament három ellenzéki pártja így nem tudott beleszólni a küzdelembe. Az MSZP és az SZDSZ 2002-ben még a 19 megye közül tizenötben nyert, 2006-ban azonban – amikor az akkori koalíciónak a szavazatok 37 százaléka jutott, míg a Fidesz több mint 52 százalékot ért el –már csak Hevesben sikerült legalább patthelyzetet elérnie.

Húsz év után bevették Budapestet

Budapesten és a megyei jogú városok döntő többségében is meghatározó szerephez jutott a Fidesz. Húsz év után most először a párté a főpolgármesteri poszt is. Tarlós István 2006-ban még Demszky Gábor ellenében – aki 1990 óta töltötte be ezt a tisztséget – függetlenként minimális, alig több mint másfél százaléknyi különbséggel a második helyre szorult. Most azonban, már hivatalosan is a Fidesz jelöltjeként, meggyőző fölénnyel, 53 százalék feletti szavazataránnyal választották meg Budapest első emberének.

Fővárosi Közgyűlésben eddig patthelyzet volt: a két oldal 33-33 képviselőt delegált, és a mérleg nyelvét a testület 67. tagja, a főpolgármester jelentette. Az adatok még nem teljes feldolgozottsága mellett azonban úgy tűnik, hogy a főpolgármesternek most sem lesz teljesen kényelmes többsége, de azért félteni sem kell, miután a már 33 fősre zsugorodott testületben a Fidesz 17, az MSZP tíz és a Jobbik, illetve az LMP némi meglepetésre ugyanannyi, három-három mandátumot szerezhet. Ez azt jelenti, hogy Tarlóssal – aki maga is a közgyűlés tagja lesz –együtt is csupán két szavazat a Fidesz előnye.

A kerületek döntő többsége a még tegnap este 11-kor sem végleges adatok szerint ugyancsak a Fideszé lehet, a szocialisták meggyőző fölénnyel csak Angyalföldön vezetnek, ahol Tóth József eddigi településvezető biztos befutó. A negyedik kerületben pár százaléknyira sikerült ugyan az MSZP-s jelöltnek megközelítenie fideszes ellenfelét, ám várhatóan alulmarad, miként az Újbudán korábban esélyesnek tűnő, a napokban bűncselekménnyel gyanúsított Molnár Gyula is. A XIX. kerületben Gajda Péter, a XX.-ban viszont Szabados Ákos valószínűleg nyerni fog. A XV. kerületben esélye volt Hajdu Lászlónak is, ám ő a szocialisták belharcának esett áldozatul, és függetlenként nemigen lehetett reménye az újrázásra. Ha azonban az MSZP nem indít ellene senkit, esetleg győzhetett volna.

A nagyvárosokban is Fidesz-győzelem

A megyei jogú városokban hasonló tendencia figyelhető meg: vasárnap a 23 nagyváros csaknem mindegyikében jobboldali győzelem született. Az MSZP csak Szegeden tudta megőrizni hadállásait: Botka László maradt a polgármester. Miskolcon Káli Sándornak elvileg volt némi esélye, de elbukott, míg a Nyíregyházát több cikluson át vezető Csabai Lászlóné nem is indult újra. A baloldal elveszítette emellett Dunaújvárost, Székesfehérvárt,

Szombathelyet, Pécsett pedig a Fidesz már a korábbi időközi választáson győzedelmeskedett. A 2002-es szociálliberális menetelés után egyébként 17 megyei jogú város élére került MSZP-s vagy SZDSZ-es polgármester.

A Fidesz polgármesterjelöltjei csaknem 1100 településen nyertek, s ahol indultak, ott alig pár helyen maradtak alul. A kormányoldal egyébként összességében 3500 mandátumhoz jutott. Az MSZP-nek várhatóan körülbelül ötven településvezetője fut be, s a testületekbe várhatóan 460-470 képviselőt delegálhatnak. A Jobbik – miközben jelöltjeinek száma meghaladta a szocialistákét – csak három polgármesteri posztot birtokolhat – ezek egyike Tiszavasvári –, s 260-270 képviselői helyhez jut. Azt már előre lehetett látni, hogy az LMP nem képes megismételni a tavaszi jó eredményt, hiszen akkor úgy kapott csaknem 7,5 százalékot, hogy mindenütt volt területi listája. Az ökopárt ezúttal azonban csak a fővárosban és mindössze négy megyében tudta a közgyűlési listához szükséges egyszázaléknyi ajánlást összegyűjteni, s jelöltjeinek száma is jóval kevesebb volt, mint a két másik ellenzéki párté. Ez a szavazatok másfél százalékához volt elég, ami egyetlen polgármesteri posztot és ötven képviselői mandátumot eredményezett.

Borítékolható volt a végkifejlet

A Fidesz győzelme borítékolható volt, így inkább az lehetett kérdéses, hogy az MSZP, amely tavasszal a listás szavazatok 19,3 százalékát kapta, megőrzi-e a Jobbikkal szembeni háromszázalékos előnyét. E különbség még jelentősen nőtt is. Miközben a Fidesz–KDNP az országosan összesített voksok 52 százalékát kapta – a második legsikeresebb „erőnek” a független jelöltek bizonyultak majdnem 25 százalékkal –, az MSZP 10,8, a Jobbik pedig mindössze 5,4 százalékos eredményt ért el.

Mit mondott Orbán, Tarlós, Mesterházy?

Orbán Viktor: „Egy ország számára az a legnagyobb siker, ha nemzeti összefogás valósul meg valami mellett. Abban, hogy mit nem akarunk, könnyebb egyetérteni. Jóval kevesebb azon történelmi fordulópontok száma, amikor abban értünk egyet, hogy mit akar egy nemzet. Az önkormányzati választásokon Magyarország elérte a legnagyobb sikert, abban tudott egyetérteni, hogy mit akar. Magyarország most átlépte saját árnyékát: mostantól 2010 adja meg 1990 értelmét. Most teljesedett be, ami azóta nem tudott. Akkor egységesek voltunk abban, hogy mit nem akarunk. A mai napig 1990 mellől hiányzott egy évszám. Ez a vita most nyugvópontra jutott.

Tarlós István: „Új időszámítás kezdődött vasárnap Budapesten. Köszönet illeti azokat is, akik nem a mi gondolkodói körünkből valók. Mérnöki igényű gondolkodást, pragmatizmust, igazmondást ígérek.
Nagyon jó, hogy úgy tűnik, meglesz a közgyűlési többség, és a Fidesz–KDNP emberszámba veszi majd az ellenzéket.”

Mesterházy Attila: „A választás bebizonyította, hogy az MSZP az ellensúly a politikai közéletben, hogy az MSZP az ország második legerősebb pártja és az ellenzék legerősebb pártja. Gratulálok Szeged, Makó, Ajka, Tiszaújváros, Szentes, Ercsi és Celldömölk újraválasztott polgármesterének.”
nol/para