Megváltoztatják a magyar zászlót?
Az új magyar alkotmány munkaanyagának kiszivárgott részleteiről ír az Index.
Lesz szentkorona a preambulumban és az állami lobogón is, derült ki az új alkotmány elkészítéséhez készült sorvezetőből, a "Magyarország alkotmányának szabályozási elvei" című "munkaanyagból".
A Vasárnapi Hírek a honlapján megjelentette azt a koncepciót, amit az alkotmány-előkészítő bizottság készített. A bizottság egyik kormánypárti tagja az Indexnek megerősítette, hogy a dokumentum valódi, bár még lehetnek benne változások.
Szimbolikus változás a zászlóban
A koncepció alapján egészen biztos említést tesznek majd a szentkoronáról a preambulumban, a koncepció készítői szerint ugyanis ez fejezi ki a jogfolytonosságot, a történelmi alkotmány értékeit és szerepét. Az ország államformája a jövőben is köztársaság lenne, az ország maga pedig demokratikus jogállam.
Szimbolikus változás lehet, hogy a koncepcióban az állami lobogó meghatározása szerint annak fehér sávjában szerepelni fog a címer - a jelenlegi alkotmány szerint a hivatalos állami lobogó a címer nélküli trikolor.
Házasság és magzatvédelem
Szintén szimbolikus, de valójában gyakorlati hatású gesztus a házasság és az ezen alapuló család védelmének alkotmányba foglalása, mivel a házasságot "férfi és nő legtermészetesebb közösségeként" definiálja. Vagyis kizárja az azonos neműek házasodási jogát.
Ugyanígy nagy hatása lehet a magzati élet védelmének alkotmányba foglalására is, mivel ezáltal az abortusz engedélyezése az alkotmányba ütközhet. Bár Harrach Péter (KDNP) hétfőn a parlamentben azt mondta, hogy a védelem alkotmányba illesztése nem jelenti majd az abortusz tilalmát.
Erkölcsök és tulajdon védelme
Széles értelmezési lehetőséget nyit az a kitétel is, hogy az alapvető jogokat adott esetben "az erkölcsök védelme érdekében a szükséges mértékben" korlátozhatják.
A tulajdont ugyan az új alkotmány szerint is - kivételesen és közérdekből - ki lehet sajátítani, de csak "teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett".
Határon túliak szavazati joga
Az alkotmányozás folyamatában ugyan felvetődött a határon túli állampolgárok szavazati jogának megadása, a koncepció szerint viszont választójog csak egy külön kétharmados törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén illeti meg az állampolgárokat. Vagyis az erről szóló döntést az Országgyűlés kezébe adták.
Az Alkotmánybíróságról
szóló rész a tervezetben meglehetősen homályos. Nem szerepel ugyanis benne az a kitétel, hogy az alkotmányellenesnek ítélt törvényeket a bíróság megsemmisítheti, hanem csak annyi, hogy „alkotmányellenesség esetén megállapítja annak jogkövetkezményeit”.
A kormány terve szerint az új alkotmányt már tavasszal elfogadhatja az Országgyűlés. Addig az alkotmány-előkészítő bizottság pontosabb tervet készít, amit az igazságügyi tárca finomít még. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt szeretné, ha a közjogi méltóságok az új alkotmányt Ópusztaszeren írnák majd alá.
index.hu /para