Orbán: Megtámadták Magyarországot, de velünk nem fogják feltörölni a padlót!

2011. február 14. - 14:10 | Külföld
A politikának meg kell újulnia és meg kell hallania az embereket - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első plenáris ülésén. A kormányfő itt említette, hogy minden támogatást meg kell adni ahhoz, hogy minél többen bekapcsolódhassanak az Új Széchenyi Tervbe, illetve lépéseket kell tenni, hogy minden munkaképes embernek legyen munkája és meg is tudjon élni belőle. A miniszterelnök az alkotmányozást is a magyar gazdaság talpra állításának alapvető részének nevezte. Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a médiatörvény ürügyén támadást indítottak Magyarország ellen, de ezt a kormány visszaverte. A támadók érveit nevetségessé tették és az ország ki- és megkövetelte a neki járó tiszteletet. A kormányfő leszögezte: a mostani kormánnyal nem fogják feltörölni a padlót.

Orbán Viktor napirend előtti felszólalásának elején kijelentette, hogy a médiatörvény ürügyén támadást indítottak Magyarország ellen. A demokratikus elkötelezettségét megkérdőjelezték, az országnak kijáró tiszteltet megsértették és önbecsülését figyelmen kívül hagyták. A miniszterelnök leszögezte, hogy a kormány ezt a támadást visszaverte, a támadók érveit nevetségessé tette, a tiszteletet pedig meg- és kikövetelte. A kormányfő szerint ideje, hogy mindenhol megértsék: vége annak a korszaknak, amikor Magyarország hatalommal való visszaéléssel eljátszotta a nemzetközi megbecsülését. Mint mondta, azokat, akik ezt elkövették, a felháborodott magyarok megbüntették és félreállították. Orbán Viktor kijelentette, hogy a mostani kormánnyal nem fogják feltörölni a padlót és egyetlen országtól sem fogadnak el kioktatást.

A miniszterelnök beszédében részvétét és együttérzését fejezte ki a West Balkánban történt tragédia miatt és kiemelte, hogy a kormány azóta újraszabályozta a szórakozóhelyek üzemeltetését, hogy ilyen a jövőben ne fordulhasson elő. Kiemelte, hogy az energiapolitika területén fontos eredményeket értek el december óta, a cél az energiafüggőség felszámolása. Mint mondta, áttörést értek el az odavezető úton, így a kelet felől érkező gázellátás mellett hamarosan megnyílik az északi lelőhelyekhez való hozzáférés.

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a nyugdíjreform legfontosabb első lépéseit megtették, az emberek 97 százaléka döntött úgy, hogy inkább az új rendszerben folytatják a takarékoskodást. A nyugdíjreform következő lépéseivel pedig garantálni fogják a fenntarthatóságot és az állami rendszer iránti közbizalmat.

A kormányfő beszélt az adóegyszerűsítésről is és leszögezte, hogy senkinek sem csökkenhet a fizetése. A bércsökkenést a kormány nem fogadja el, ezért most akciócsoportok mérik fel a helyzetet és lépéseket tesznek majd a helyzet megoldásának irányába.

Az ország előtt álló időszak tétje Orbán Viktor szerint minden eddiginél nagyobb és őt magát inspirálja a feladat nagysága. Szerinte ez az Országgyűlés felnőtt a rendkívüli helyzethez és az elmúlt hónapokban jelentősebb eredményeket ért el, mint elődei az elmúlt nyolc év alatt.

A miniszterelnök szerint ideje nekiállni Magyarország megújításának, ez a hétfőn elkezdődött tavaszi ülésszak célja. Egyszerre kell megbirkózni az államadóssággal és a munkanélküliség fenyegető veszélyeivel. Ennek megvalósítása az Országgyűlés feladata és ehhez az alkotmányos átszervezésre is szükség van.

A parlament előtt álló feladatok között említette Orbán Viktor azt, hogy a politikának is meg kell újulnia, nem működhet az előző nyolc év szellemében, miszerint "megreformállak titeket, ha belerokkantok is". Szerinte az Országgyűlés nem működhet törvénygyárként, meg kell hallani az embereket.

A miniszterelnök itt említette, hogy minden támogatást meg kell adni, hogy az Új Széchenyi Tervbe minél többen bekapcsolódhassanak, ez a kulcsa az egymillió új munkahely megvalósításának. Emellett minden munkaképes embernek kell, hogy legyen munkája, amiből meg is kell élni.

Orbán Viktor szerint az alkotmányozás a magyar gazdaság talpra állításának alapvető része. Szerinte az új alkotmányra egyfelől azért van szükség, mert helyre akarják állítani az 1956-os forradalom igazságát, illetve hozzá kell igazítani a XXI. századhoz.

FH/para