JAPÁN KATASZTRÓFA: Európában nem kell sugárszennyezéstől tartani

2011. március 15. - 08:25 | Külföld
Japánban súlyos ugyan a helyzet a Fukushima atomerőműnél, de nem kell olyan mértékű sugárszennyezéstől tartani, ami eljutna az ország északi részére, Észak-Amerikába vagy Európába - véli a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója. Aszódi Attila - még a harmadik reaktorrobbanás előtt készült - helyzetjelentése szerint a pénteki földrengéssel, majd a szökőárral járó terhelés nagyobb volt, mint amit a reaktorok tervezésekor feltételeztek.

Az üzemzavar kezelését megnehezíti, hogy tönkrement a szigetország alapinfrastruktúrája - tette hozzá.

Aszódi Attila most Kanada nyugati partvidékén, Vancouverben van egy atomreaktorokkal foglalkozó nemzetközi konferencián. Az előadók között van Yoshiaki Oka, a japán atomerőművek biztonsági rendszerének egyik megalkotója, aki a múlt pénteki földrengésről és annak az atomerőművekre gyakorolt hatásáról beszélt. Aszódi Attila a japán professzor előadása és a vele folytatott személyes beszélgetés alapján írta meg helyzetjelentését, amelyet eljuttatott a Független Hírügynökséghez.

A március 11-i földrengés idején a Fukushima atomerőmű 1-es telephelyén három reaktor működött, amelyek automatikusan leálltak. A földmozgás hatására a villamos hálózat összeomlott, az atomerőmű biztonsági hűtővízellátása is megszűnt. Az úgynevezett üzemzavari dízelgenerátorok elindultak, megkezdték a blokkok hűtését, de nem egészen egy óra múlva megérkezett a tízméteres cunami, és tönkretett a generátorokat, a hűtés megszűnt, az egész telepen elment az áram.

A hűtés megszűnésével párologni kezdett a reaktorokban a víz, majd az azokban lévő üzemanyag cirkónium burkolata túlhevült. A cirkónium reakcióba lépett a vízgőzzel, hidrogén keletkezett, amely szombaton az egyes, majd hétfőn a hármas blokkban berobbant, amikor keveredett az üzemcsarnok levegőjével. A helyzetjelentés szerint a két robbanásban összesen 14 munkás szenvedett könnyebb sérüléseket.

A kettes reaktor hűtését sokáig biztosítani tudták a telepre szállított mobil dízelgenerátorokkal, később aztán elfogyott a dízelolaj, ezek is leálltak. A kettes reaktorban az üzemanyag hűtése ugyancsak veszélybe került, és a hétfőn készült helyzetjelentés idején próbálták megakadályozni az újabb hidrogénrobbanást.

A japán szakemberek feltételezik, hogy mindhárom reaktoron részleges zónaolvadás történt a hűtés hiánya miatt. Ennek mértéke egyelőre nem ismert. Aszódi Attila szerint akár egy év is kellhet ahhoz, hogy pontos képet kapjanak az atomerőmű állapotáról.

Az atomerőműnél a sugárzás maximális értéke 1 millisievert/óra (msv/óra), ami magas érték, emiatt a mentésben dolgozók csak korlátozott ideig lehetnek a helyszínen. Helyes döntés volt kitelepíteni az embereket az erőmű 20 kilométeres körzetéből, ugyanis a lakossági dóziskorlát 1 msv évente. A három reaktortartályt és a hermetikus tér egy részét tengervízzel töltötték fel, ettől várják a helyzet normalizálódását.

FH/para