A romániai magyarság területi egysége a tét
Bár a román Demokrata Liberális Párt (PD-L) változatlanul ragaszkodik az "óriásmegyék" gondolatához, e pillatanban már hajlandó lenne elfogadni egy külön megoldást Székelyföld számára, eszerint a két székely megye, Hargita és Kovászna továbbra is megőrizné státusát - mondta Markó Béla kedd este az Erdélyi Magyar Televíziónak (ETV).
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt elnöke - aki jelenleg romániai miniszterelnök-helyettes - közölte: a kormánykoalíciót alkotó pártok keddi találkozóján elhangzott javaslatot a hétvégi Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) marosvásárhelyi ülésén vitatják meg, ezt megelőzően az RMDSZ parlamenti frakciói is egyeztetnek az ügyben.
Markó Béla érdekesnek nevezte a javaslatot, de jelezte: további pontosításokra van szükség a kérdésben. "Ennek a megoldásnak amennyi előnye, legalább annyi hátránya lenne, ugyanis nem ad választ Maros megye, illetve a partiumi megyék helyzetére. De abban a pillanatban, hogy elhangzott egy javaslat, nyilvánvaló, hogy azt elemeznünk kell" - mondta.
Mint ismeretes, a kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PD-L), valamint a függetleneket tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) támogatja a jelenlegi nyolc gazdasági fejlesztési régió megyékké való átalakítását. Az RMDSZ, akárcsak a nem magyar nemzeti kisebbségek parlamenti frakciója azonban nem ért egyet ezzel a tervvel. Élesen szembehelyezkedik a Basescu által szorgalmazott területi felosztási elképzeléssel az ellenzéki szociáldemokrata és liberális párt is.
Az erdélyi Krónika saját értesüléseire hivatkozva ugyancsak tudni véli szerdai számában, hogy az előző napon tartott konzultációkon Traian Basescu államfő (akit a PD-L legfőbb politikai támogatójának tartanak) valóban olyan kompromisszumos indítvánnyal állt elő, amely szerint a nyolc nagy megye mellett Hargita és Kovászna megye is megmaradhatna. A tárgyalásokon résztvevő Kelemen Hunor ugyanakkor kedden nem kívánt egyáltalán nyilatkozni erről.
Szerdán délelőtt az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakcióinak együttes ülése után a kamerák előtt adott nyilatkozatában sem kívánt konkrétan válaszolni az esetleges kompromisszumos megoldásokra vonatkozó kérdésekre.
"Önöknek az a benyomásuk, hogy csak Székelyföldről és Erdélyről beszélünk, de meg kell oldani a problémákat Moldvával, Bukovinával és Dobrudzsával, akárcsak az ország dél-nyugati térségével kapcsolatosan is. Nagyon kérem Önöket, hogy ne csupán erre a két megyére - Hargitára és Kovásznára - koncentráljanak, mivel a közigazgatási reform az ország egészére vonatkozik, nem csupán arra a két-három megyére. Hiba lenne, ha kötnénk az ebet a karóhoz, és nem látnánk, hogy más érdekek, más problémák is vannak, nemcsak az említett két megyét illetően" - mondta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke mindenesetre megerősítette, hogy a magyarok e szervezete nem támogatja a nyolc óriásmegye megalakítására vonatkozó elképzelést. Értésre adta, hogy valamiféle "köztes megoldást" keresnek, de e pillanatban még nem tudni, melyik lehet a legjobb változat. Arra a kérdésre, miszerint az RMDSZ kilépne-e a kormányból, ha mégis a nyolc megyés változatot viszi keresztül a PD-L, csak annyi válaszolt: "bármi lehetséges".
Az RMDSZ azért ellenzi az nyolc óriásmegye kialakítását, mert a magyarok által többségben lakott vidékek jelentős román többségű közigazgatási egységhez tartoznának. A romániai magyarság csaknem felét tömörítő Hargita, Kovászna és Maros megyét Brassó, Szeben és Fehér megyékhez csatolnák, így az új közigazgatási egységen belül a magyarok számaránya a 30 százalékot sem érné el. A szintén jelentős magyar lakosságú Szatmár, Bihar és Szilágy megye Kolozs, Máramaros és Beszterce-Naszód megyével alkotna új közigazgatási egységet, amelyben a magyar lakosság számaránya a 20 százalékot sem érné el.
MTI
