LMP: Határon túliak támogatása – legyen igazságosabb és átláthatóbb a Bethlen Gábor Alap

Nem tetszik az LMP-nek a határon túliak támogatásának magyarországi rendszere, amelynek működését több alkalommal is kifogásolta. Ezúttal a Paraméterhez eljuttatott nyilatkozatban ad hangot kifogásainak az ellenzéki párt. A nyilatkozat teljes terjedelmében az alábbiakban olvasható.

Az LMP több alkalommal is jelezte, hogy komoly fenntartásai vannak a Szülőföld Alapot felváltó Bethlen Gábor Alap működési elveivel és a döntések átláthatóságával. Dorosz Dávid és Mile Lajos országgyűlési képviselők törvénymódosító javaslatot nyújtottak be az Országgyűlésnek a visszásságok megszüntetésére.

A Bethlen Gábor Alap létrejöttével megszűnt a lehetőség, hogy a külhoni magyar szervezetek részt vehessenek a támogatásokról szóló döntésekben. A korábbi testületeket a kabinet egy hazai kormánytisztviselőkből álló, csak döntés-előkészítő szerepkörrel rendelkező kollégiumra redukálta. A külhoni magyarság képviselőinek a konkrét támogatási döntésekből történő kizárása nem csupán a „helyi ismeretet” zárta ki a döntéshozatali folyamatból, de bizalmatlanná tette a magyar közösségeket. A határon túlról már az idei döntések kapcsán olyan kritikák fogalmazódtak meg, hogy a kormány a neki kedves szereplők és szervezetek támogatására használja a forrásokat.

A Bethlen Gábor Alap pénzeiről a törvény értelmében egy háromtagú bíráló bizottság dönt a nemzetpolitikáért felelős miniszter helyett, a felelősség azonban továbbra is a miniszteré marad. Az LMP törvényjavaslata részben kiiktatja ezt a szuperkontrollt gyakorló felesleges bizottságot, és visszaadja a felelősséget a tárcavezetőnek.

Az LMP javaslata szerint a jelenlegi egy darab kollégium helyett támogatási célok szerint szervezett, valódi döntési hatáskörrel rendelkező kollégiumok jönnek létre, amelyekben fele-fele arányban kapnak helyet a külhoni magyar szervezetek és a testület vezetőjét is adó felelős kormánytisztviselők. A MÁÉRT (Magyar Állandó Értekezlet) hozná a stratégiai döntéseket, jelölné ki a támogatási irányokat és régiónként a támogatás keretét, így az Alap kezelő szerve – az eddigi bizonytalankodás helyett – a döntések végrehajtására koncentrálhatna. A párt tisztázná, ki rendelkezik az alap pénzeivel, megerősítené a támogatások nyilvánosságát; előríná azt is, hogy ezek legalább kilencven százalékát nyilvános pályázat útján kell kiosztani. Az átláthatóság régi igénye a határon túli szervezeteknek is.

Az LMP képviselői bíznak abban, hogy a kormánytöbbség is az átláthatóság és az igazságosság pártjára áll, és támogatja a törvényjavaslatot, hiszen az anyaországból érkező juttatások a határon túli szervezetek számára sokszor létfontosságúak. A javaslat rendelkezne arról is, hogy a külhoni magyarság számára kizárólag az Alapon keresztül lennének kioszthatóak azok a támogatások, amelyeket az Alapról szóló törvény támogatási célként meghatároz. Közös felelősségünk, hogy a támogatásokat azok kapják, akiknek arra valóban szükségük van.”

-para-