Nincs előrelépés a szerb-koszovói tárgyalásokon
A kudarc nyomán felettébb kétséges, hogy Szerbia megkaphatja-e december 9-én, az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek találkozóján az uniós tagjelölti jogállást.
Belgrád és Pristina képviselői az EU sürgetésére márciusban kezdtek egymással megbeszéléseket - Brüsszelben, uniós diplomata elnöklete mellett - a kétoldalú viszony javításáról. Elértek bizonyos szerény sikereket, főként olyanokat, amelyek enyhítik a lakosság mindennapi életében azzal összefüggésben felmerült nehézségeket, hogy Koszovó már nem tartozik Szerbiához, illetve hogy Észak-Koszovóban számottevő szerb lakosság él, amely a koszovói állami önállóság 2008-as kikiáltása következtében egy zömmel albánok lakta országhoz került. A legutóbbi ilyen jellegű eredmény volt diplomák kölcsönös elismeréséről született egyetértés.
Mivel azonban Szerbia nem veszi tudomásul Koszovó állami önállóságát, Koszovónak pedig alapvető törekvése, hogy azt tudomásul vegyék, minden olyan kérdésben sikertelennek bizonyultak az eddigi diplomáciai próbálkozások, amelyekben hallatlanul nehéz a szerbek által igényelt "státussemleges" megoldást megtalálni.
Ezen bukott el a mostani egyeztetési kísérlet, amelynek legégetőbb témája a határigazgatás ügye volt. Két határátkelő - Jarinje és Brnjak - nyár óta azzal szerepel a hírekben, hogy ott egymást követik az erőszakos incidensek, amelyek közt halálos kimenetelű is volt. A két átkelő közelében észak-koszovói szerbek úttorlaszokkal teszik lehetetlenné a forgalmat. Az ellen tiltakoznak, hogy Koszovó saját vámosaira, illetve határőreire szeretné bízni az átkelők működtetését. Az ügy jelenlegi urai, a nemzetközi erők támogatják is a koszovói hatóságok ebbéli igyekezetét. Ha azonban a KFOR katonái felszámolnak egy barikádot az egyik nap, a helyi szerbek újabbat létesítenek másnap.
