A forint árfolyam-változásának lehetőségei
Londoni felzárkózó piaci elemzők véleménye szerint a jelenlegi piaci helyzet tette lehetővé, hogy az MNB monetáris tanácsa keddi ülésén - meglepetést keltő döntéssel - változatlanul hagyja 7,00 százalékos alapkamatát.
Ez önmagában várhatóan nem okoz jelentős forintgyengülést, de nem biztos, hogy a kamattartást megalapozó globális piaci kondíciók tartósan fennmaradnak, és később szükségessé válhat a szigorítási ciklus folytatása.
Londoni elemzői vélemények szerint azonban ha létrejön az IMF/EU-megállapodás, akkor a magyar jegybank az év későbbi szakaszában akár a kiindulási pont alá is visszacsökkentheti alapkamatát. Az előzetes felmérésbe bevont nagy citybeli házak körében nem volt konszenzusos előrejelzés, hogy az MNB monetáris tanácsa kedden ismét fél százalékponttal emeli alapkamatát; több londoni szakértő is látott esélyt egy kisebb mértékű, 0,25 százalékpontos szigorításra. Olyan előrejelzés azonban nem volt a londoni elemzői közösségben, amely változatlan MNB-alapkamatot jósolt volna keddre.
A keddi kamatdöntés utáni elemzésében William Jackson, az egyik vezető londoni pénzügyi-gazdasági tanácsadó csoport, a Capital Economics felzárkózó piaci közgazdásza kiemelte, hogy az előző monetáris tanácsi ülés óta a globális kockázatvállalási készség erősödött, de ennél is fontosabb, hogy a magyar kormány "békülékeny hangnemet" vett fel az IMF/EU-megállapodás elérése végett. Ennek eredményeként a piacok "lecsillapodtak", a forint a 324 forint/eurós január eleji rekordokról 300 forint/euró környékére erősödött vissza, és a kötvényhozamok is 9 százalék közelébe csökkentek a 10,8 százalékos csúcsszintről.
Ebben a környezetben az MNB-nek most lehetősége nyílt az alapkamat változatlanul hagyására.
A Capital Economics vezető londoni elemzője szerint azonban kétséges, hogy a mostani piaci kondíciók tartósan fennmaradhatnak. Jackson szerint például az euróövezettel kapcsolatos befektetői hangulat jelenlegi javulása várhatóan átmenetinek bizonyul. A közgazdász ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a Capital Economics véleménye szerint az idén a valutaunió felbomlik, és ha ez bekövetkezik, akkor a Magyarország iránti kockázatvállalási hajlandóság is "biztosan elillan".
Jackson szerint a másik tényező, amely lehetővé tette a kamattartásról hozott keddi döntést, az volt, hogy a befektetők most jobbnak tartják az IMF-megállapodás elérésének kilátásait. A Capital Economics londoni elemzője ezzel kapcsolatban azonban annak a véleményének adott hangot, hogy csak a tárgyalások megkezdése után fog kiderülni, hogy a kormány mennyit lesz hajlanadó engedni, és mivel a magyar kormány "a hírnevét tette fel a gazdasági szuverenitás fenntartására", a tárgyalások várhatóan keményebbek lesznek, mint amire a legtöbben számítanak.
Jackson mindezek alapján azt jósolta, hogy amíg létre nem jön az IMF-egyezség, a magyar befektetési eszközök valószínűleg újból nyomás alá kerülnek, és az MNB "minden valószínűség szerint" folytatni fogja a kamatemeléseket. A Capital Economics londoni közgazdásza további 0,50-1,00 százalékpontos jegybanki kamatemelést is elképzelhetőnek tart.
A szakértő szerint ugyanakkor ha létrejön az IMF-megállapodás, azzal lehetőség nyílik a kamatcsökkentésre, és az MNB alapkamata az idei év végéig akár a szigorítási ciklus kiindulási pontja - vagyis 6,00 százalék - alá is visszasüllyedhet.
A JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzőinek kommentárja szerint a keddi kamatdöntés utáni monetáris tanácsi közlemény "általános hangvétele" változatlanul kemény volt ugyan, a monetáris testület tagjainak többsége azonban ez idő szerint valószínűleg úgy tartja, hogy a kormányzati kommunikációban bekövetkezett változásnak tartós pozitív hatása lehet.
A JP Morgan elemzői szerint úgy tűnik, hogy az MNB monetáris tanácsa "bizalmat szavazott" Orbán Viktor kormányfőnek az alapkamat szinten tartásával, de a jövőbeni kamatdöntések szempontjából jó eséllyel az IMF/EU-tárgyalásokon elért haladás lesz a legfontosabb tényező.
A cég londoni szakértői közölték: alapeseti forgatókönyvük változatlanul az, hogy az MNB-alapkamat 8,00 százalékon tetőzik, majd 2012 végéig 6,00 százalékra süllyed vissza, feltéve, hogy az idei második negyedévben létrejön a megállapodás egy készenléti csomagról.
A 4cast nevű vezető pénzügyi-gazdasági elemzőcsoport közgazdászai annak a véleményüknek adtak hangot, hogy bár "meglehetősen homogén" piaci várakozás volt a 0,50 százalékpontos keddi kamatemelés, azonban "voltak ismert kockázatai" annak is, hogy az MNB ennél kisebbet lép, tekintettel arra, hogy már az előző monetáris tanácsi ülésen is a javaslatok között volt a 0,25 százalékpontos emelés.
A kamattartási döntés a 4cast elemzői szerint is azt tükrözheti, hogy a monetáris tanács többsége hisz az IMF/EU-megállapodás megszületésében, és abban, hogy a tárgyalásokkal kapcsolatos kormányzati kommunikációban bekövetkezett változás "vízválasztó" jelentőségű.
A ház szakértői mindent egybevetve jelenleg azzal számolnak, hogy az MNB-alapkamat hosszabb ideig - valószínűleg az év végéig - a jelenlegi szinten marad, hacsak nem következik be lényeges változás az ország kockázati mutatóiban vagy az inflációs kilátásokban.
- mti/para -
