Felezett "röghöz kötöttség" a határon túli magyar diákoknak

2012. február 2. - 10:04 | Külföld

Az új magyar törvények szerint a határon túli magyar végzősnek ugyanannyi évet kell majd kötelezően ledolgozni szülőföldjén, mint amennyi időt a magyarországi felsőoktatási intézményben töltött - amennyiben nem önköltséges, hanem államilag finanszírozott képzésen vett részt.

Hoffmann Rózsa magyar oktatási államtitkár január 20-án sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a jövőben tanulmányi idejük kétszeresét kell Magyarországon ledolgozniuk azoknak a diákoknak, akik államilag finanszírozott képzésre nyertek felvételt. A tervek szerint a magyarországi felsőoktatási intézményekben szeptembertől összesen 50 ezer olyan hely lesz, amelyen a képzést az állam teljesen vagy ötven százalékban támogatja. Az ezekre a helyekre bejutó diákok kivétel nélkül kötelesek lesznek hallgatói szerződést aláírni az állammal. Aki nem teljesíti a szerződésben foglaltakat, annak vissza kell fizetnie az évente több százezer forintnyi állami támogatást. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a határon túli magyar diákok könnyítést kapnak. Ennek részleteiről érdeklődött a Paraméter a budapesti Oktatási Hivatalnál. Írásban feltett kérdéseinkre dr. Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke válaszolt.

A Magyarországon államilag finanszírozott képzésben részt vevő határon túli magyar diákok – magyarországi társaikhoz hasonlóan – kötelesek lesznek az oklevél megszerzését követő húsz éven belül tanulmányi idejük dupláját Magyarországon ledolgozni. Ezt tehetik majd munkavállalóként vagy vállalkozóként, a lényeg, hogy társadalombiztosítási jogviszony keretében dolgozzanak az egyetem vagy főiskola befejezése után. Ugyanakkor a határon túli magyar fiatalok ezt a hallgatói szerződésben meghatározott kötelezettségüket a származási országukban is teljesíthetik. Az Oktatási Hivatal úgy tájékoztatta a Paramétert, hogyha a fiatalok a magyarországi tanulmányok után szülőföldjükön helyezkednek el, ennek az időnek a felét kell csak kötelezően ledolgozniuk. "Ha például egy 6 féléves ösztöndíjas képzést követően a származási országában teljesíti a munkavállalási kötelezettségét a határon túli magyar fiatal, 12 félév, tehát 6 év helyett csak 6 félévet, azaz 3 évet kell ott dolgoznia." Ami tehát a gyakorlatban azt jelenti, hogy a határon túli magyar végzősnek ugyanannyi évet kell majd kötelezően ledolgozni szülőföldjén, mint amennyi időt a magyarországi felsőoktatási intézményben töltött.

A magyarországi egyetemeken és főiskolákon továbbra sem különböztetik meg azokat a határon túli magyar fiatalokat, akik kérvényezték a magyar állampolgárságot és akik nem. "Eddig sem volt a magyar állampolgárság kizárólagos előfeltétele annak, hogy valaki részt vegyen a magyar állam által támogatott képzéseken. A határon túli magyar fiatalok a „kedvezménytörvény” hatálya alá tartoznak, így ők is tanulhatnak állami ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal. Ehhez csupán annyi szükséges, hogy a felsőoktatási felvételi jelentkezési lapon nyilatkozzanak magyar nemzetiségükről. A jelentkezési lapon az erre szolgáló rubrikát kell bejelölni." – áll a Paraméterhez eljuttatott válaszokban.

A budapesti Oktatási Hivatalban nem rendelkeznek statisztikai adatokkal arról, hogy jelenleg hány határon túli magyar diák tanul a magyarországi felsőoktatási intézményekben. Így nem tudtak tájékoztatást adni arról sem, hogy ebben a tanévben hány szlovákiai magyar tanul Magyarország főiskoláin és egyetemein. A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma honlapján elérhető adatok szerint a 2010/2011-es tanévben 15 889 külföldi diák tanult magyarországi felsőoktatási intézményekben nappali tagozaton. Ebből 2034 volt szlovákiai egyetemista vagy főiskolás.

(para/RudasDóra)